Soha nem látott mértékű állami támogatások segítik az elmúlt években a hazai állatvédelmi szervezetek munkáját. A pályázati források nemcsak a mindennapi működést könnyítik meg, hanem hosszú távon is érezhető szemléletváltást indítottak el az állatvédelemben. Tőzsér Judittal, a Magyar Állatvédők Országos Szervezetének elnökével beszélgettünk az elnyert támogatásokról, az ivartalanítási programok hatásáról és arról, miért kulcskérdés a megelőzés.
– Az elmúlt években mekkora összegű kormányzati állatvédelmi támogatásban részesült a szervezetük, és milyen pályázatokon keresztül jutottak hozzá ezekhez a forrásokhoz?
– Őszintén gondolom, hogy ilyen volumenű támogatást, mint amennyit most az állatvédelem kap, korábban egyetlen kormány sem biztosított erre a területre.
Sorra jelennek meg azok a pályázatok, amelyek kifejezetten a civil állatvédők, menhelyek és ebrendészetek munkáját segítik.
Részt vettünk többek között a Nemzeti Együttműködési Alap, a miniszterelnökségi pályázatok, a Hermann Ottó pályázat, a Városi és Falusi Civil Alap, a Bethlen Gábor Alapkezelő, valamint a Közös Ügyünk az Állatvédelem Alapítvány kiírásaiban is. Ezek mind azt a célt szolgálják, hogy az állatvédők áldozatos munkáját könnyebbé és hatékonyabbá tegyék.
– A pályázati feltételek között hangsúlyos szerepet kapott az ivartalanítás. Milyen eredményeket értek el ezen a területen?
– Az ivartalanítás a megelőzés legfontosabb eszköze, ezért erre kiemelten figyelünk. A Közös Ügyünk az Állatvédelem Alapítvány 2023–2024-es pályázatának köszönhetően országos ivartalanítási akciót valósítottunk meg. Ennek keretében összesen 1 099 állat ivartalanítása történt meg: 282 kan kutya, 324 szuka kutya, 299 nőstény macska és 194 kandúr esett át a beavatkozáson. A programban 14 vármegye állatvédő tagszervezete vett részt, 35 állatorvosi rendelő közreműködésével.
Az idén újabb 50 millió forint támogatást nyertünk el, aminek segítségével még szélesebb körben tudjuk folytatni ezt a munkát.
– Mire fordították a szervezetek a támogatásokat a mindennapi működésük során? Mi jelentette a legnagyobb segítséget?
– A forrásokat elsősorban ivartalanításra, állatorvosi költségekre, beruházásokra, a menhelyek felújítására és bérköltségekre használták fel. A NEA-pályázatok például lehetőséget adtak arra, hogy az orvosi ellátás és az alapvető működési feltételek stabilak maradjanak. A CÁSZ-pályázatok keretében 3 millió, majd 9,25 millió forint támogatást kaptunk, jelenleg pedig egy újabb, 15 millió forintos pályázat elbírálására várunk.
De tudok olyan állatvédő szervezetről, aki a kennelek felújítása mellett egy állatorvosi rendelőt is ki tudott alakítani a telephelyén.
– Volt olyan tevékenység, amely kifejezetten ezeknek a támogatásoknak köszönhetően valósulhatott meg?
– Az országos ivartalanítási programok egyértelműen ilyenek. Ezek korábban elképzelhetetlenek lettek volna ekkora volumenben. Tudja Ön is, hogy mennyire sokba kerülnek az állatorvosi költségek. Ennyi állat ivartalanítását egyetlen szervezet sem tudta volna megvalósítani önerőből.
– Hogyan változott a szervezet mozgástere és működése ezeknek a forrásoknak köszönhetően?
– Egyértelműen pozitív irányba. Egyre több szaporítótelepet számolunk fel, a lakosság pedig sokkal aktívabban jelzi az állatkínzással kapcsolatos eseteket. Az emberek ma már kevésbé tolerálják az állatok szenvedését. Óriási előrelépésnek tartom, hogy külön állatvédelmi kormánybiztos segíti a munkát, ugyanakkor azt is látni kell, hogy még rengeteg a feladat.
A jogalkotás sokat fejlődött, de a jogalkalmazás terén még szükség lenne nagyobb következetességre.
Hazánkban sokat változott az állatvédelmi szemlélet is, az emberek zöme már tudja mi a felelős állattartás, hiszen ezt már óvodákban, iskolákban is elkezdjük oktatni. A média is sokat foglalkozik vele, de véleményem szerint nem eleget. A médiának nagyon nagy szerepe van a véleményformálásban, ezt ki kellene használni. Túl sok a feladat még előttünk, a számonkérésre és az ellenőrzésre is nagyobb hangsúlyt kell majd fektetnünk a jövőben.
– Hogyan fogadják a gazdik, amikor számukra is elérhetővé válnak az ivartalanítási akciók?
– Nagyon pozitívan. A menhelyeken folyamatosan ivartalanítunk, ezért a pályázati keretek lehetőséget adnak, hogy a lakosság felé is nyissunk. Van, ahol a teljes ivartalanítási költségét átvállalják, máshol a költségek egy részét fedezik.
A gazdik örömmel élnek ezzel a lehetőséggel, sokan kifejezetten keresik ezeket az akciókat.
Előfordul, hogy egy-egy idős ember nem tudja kifizetni még az alapvető oltásokat sem. Ilyenkor sem fordítunk hátat. Nemrég például egy jászsági idős bácsi kutyájának oltását finanszírozta a MÁOSZ, hamarosan pedig ivartalanításra is menni fog. Fontos számunkra, hogy senkit ne hagyjunk magára, különösen az időseket és a rászorulókat, hisz sok esetben kis kedvencük egyben a társuk is.
– Milyen célokat tűzött ki maga elé a MÁOSZ elnökeként?
– 2023 tavasza óta vagyok a MÁOSZ elnöke. Országos ernyőszervezetként azon dolgozunk, hogy emeljük a magyar állatvédelmi kultúra színvonalát. Jelenleg 67 tagszervezetünk van, 16 vármegyében vagyunk jelen, sok helyen több szervezettel is.
Meggyőződésem, hogy az eddigi jó gyakorlatokat tovább kell vinni, még nagyobb erővel és kitartással.
Az ivartalanítás, a megelőzés és az összefogás a kulcs. Csak így érhetjük el, hogy hosszú távon kevesebb kóbor állat legyen, és felelősebb állattartási szemlélet alakuljon ki Magyarországon.
Magyar Állatvédelem
