Több ezer madár, megszámlálhatatlan történet, és egyetlen közös cél: életet menteni és visszaadni a természetnek azt, ami oda tartozik. Dr. Déri János, a Madárkórház Alapítvány állatorvosa évzáró írásában ritkán látott részletességgel enged bepillantást abba a háttérmunkába, amely nélkül Magyarország vadon élő állatainak sorsa sokkal kilátástalanabb lenne.
„Madarakat gyógyítunk, hogy visszaadjuk a természetnek azt, ami a természeté.”
Ez nem jelmondat, hanem napi gyakorlat: 2025-ben lapzártáig 3062 madár került a hortobágyi Madárkórházba abból a közel 10 000 mentett madárból, amelyeket országszerte csaknem 90 telephelyen gyűjtenek össze önkéntesek és munkatársak.
Gólyák, sasok, baglyok – és ritka vendégek
A legtöbb beteg továbbra is a „szokásos” fajok közül kerül ki: gólyák, ölyvek, vércsék, karvalyok, héják, baglyok, rigók, fecskék, varjak és galambok. Ugyanakkor idén is érkeztek különleges, ritka fajok:
-
sasok és sólymok,
-
ritka ludak, vöcskök, búvárok,
-
haris, guvat, szalonka,
-
valamint rengeteg védett kismadár.
A Madárkórház azonban nem csak a madaraké: vadon élő emlősök és háziállatok is segítséget kapnak
Dr. Déri János hangsúlyozza: minden segítségre szoruló vadon élő állatot ellátnak. Az emlős kórtermekben idén többek között:
-
őzek, mezei nyulak, sünök, mókusok, pelék, denevérek,
-
rókák, sakálok, borzok, nyestek, nyusztok,
-
sőt korábban még vaddisznó és hód is volt beteg.
De gyakran kerülnek be háziállatok is: elütött kutyák, zsákba kötött macskák, vágóhídról mentett vagy kamionból kiugrott libák és kacsák – olyan állatok, amelyeknek nincs vagy ismeretlen a gazdájuk.
„Itt kötnek ki átmenetileg olyan elütött kutyák, zsákba kötött macskák, vágóhídra menő, kamionból kiugrott kacsák, libák, melyeknek nincs, vagy ismeretlen a gazdájuk.”
Orvosi bravúrok és világszinten is egyedülálló beavatkozások
A Madárkórház nemcsak ment, hanem orvostörténelmet is ír. Dr. Dobos András szemész állatorvos közreműködésével:
-
a világon elsőként építettek be műanyag szemlencsét egy parlagi sasba,
-
rendszeres az OCT-diagnosztika, lézeres és sebészeti szemkezelés.
Idén újabb mérföldkő született:
„A világon először építettünk be gólyacsőr-transzplantátumot.”
A beavatkozás Gyurkó Brigitta önkéntes állatorvos közreműködésével valósult meg, míg a jelenleg is a kórházban dolgozó egyiptomi kolléga, Abdelrahman Ezzeldin Gaber Basyouni a madarak gyógyítására specializálódik.
Önkéntesek, szállítók, gyerekek – egy közösség munkája
A mentések mögött hatalmas önkéntes hálózat áll. Hetente többször érkeznek sérült madarak a Dél-Alföldről, Gyöngyös környékéről és Budapestről is. A Madárkórház jelen van kiállításokon, rendezvényeken, ahol szemléletformáló munkát végeznek.
A gyerekek sem maradnak ki:
-
a kisebbek Madármentő táborban,
-
a nagyobbak önkéntes munkában tanulják meg a felelősségteljes állatvédelmet.
Idén közel 200-an vettek részt a Madármentő képzéseken Hortobágyon, Pécsett és Budapesten. A történet pedig generációkon ível át: Dr. Déri János 10 éves unokája, Lilla már aktívan segít a madarak etetésében és szabadon engedésében:
Ünnepekhez kötött szabadon engedések
A Madárkórházban a gyógyulás gyakran ünnepnapokon válik közösségi élménnyé. Az év során több száz madár térhetett vissza a természetbe, gyakran jeles napokon:
-
március 15-én 19 gólya,
-
augusztus 20-án 89 gólya és 2 bagoly,
-
október 23-án sasok, ölyvek, vércsék és baglyok,
-
adventkor és Mikulásra is különleges fajok.
„Nem az alkalom, hanem a felkészítettség, és megfelelő időjárás mellett a menni akarás a legfontosabb.”
A gólyák érkezése és költése szorosan kötődik meteorológiai fordulónapokhoz: a március 15. körül érkező gólyák tojásaiból gyakran Anyák Napján kelnek ki az első kisgólyák.
„Dehogy mentem nyugdíjba”
Dr. Déri János ugyan elköszönt hatósági munkatársaitól, de a Madárkórházban továbbra is aktívan dolgozik. Munkáját a Hortobágyért díjjal ismerték el, ő pedig karácsonyi üzenettel zárja sorait:
„Köszönjük mindenkinek a segítséget, együttműködést! Áldott Karácsonyt, és madarakban, jócselekedetekben gazdag Boldog Új Évet kívánunk!”
A Madárkórház története nemcsak számokról szól, hanem arról a hitről, hogy minden megmentett élet számít – legyen az madár, emlős vagy ember.
Magyar Állatvédelem
fotók: Madárkórház