Az erdőkben a ragadozómadarak fészkeinek keresésére a téli, lombmentes időszak a legalkalmasabb. A Hortobágyi Nemzeti Park beszámolója szerint ilyenkor számba veszik az esetlegesen lepusztult, a megmaradt vagy éppen az előző költési időszakban készült fészkeket.
Koczka András, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársának tájékoztatása szerint a munka során rögzítik a fészkek koordinátáit, így később visszaellenőrizhetőek a költések.
„Egy-egy fészket hosszú éveken át használhatnak a madarak állandó tatarozásuk eredményeképp. A védett és/vagy fokozottan védett ragadozómadarak fészkeinek pontos feltérképezése nagyban segíti a természetvédelmi munkák és a fajvédelmi tevékenységek sikeres véghezvitelét” – hangsúlyozza.
Kiemeli, ehhez az aktív természetvédelmi munkához az elmúlt hétvégén önkéntesek is csatlakoztak a Debreceni Nagyerdő területén. A fészekkeresés során megismerhették a téli erdő érdekességeit, hazánk első természetvédelmi területének jellegzetességeit.
„Annak ellenére, hogy eleinte ködbe burkolózott a táj, számos állatot sikerült megfigyelnünk” – mondja a szakértő. Őzeket, mezei nyulakat riasztottak fel fel, több helyen találkoztak már revírt foglaló fekete harkályokkal. Cinkék, csuszkák, fakuszok kutattak táplálék után, fenyőrigócsapatok, léprigók járták a magas lombkoronát.
„Az erdei madarak körében riadalmat okozva átsuhanó karvaly vagy a felkeringő egerészölyv is színesebbé tette erdei túránkat” – fűzi hozzá. Hangsúlyozza, hogy a párás, nedves időjárás kedvezett a mohák és zuzmók megfigyelésének is.
A nemzeti park munkatársai és az önkéntesek tipikus, télen is megtalálható gombafajokra is felfigyeltek, többek között laskagombákat, téli fülőkéket vagy aranyos rezgőgombákat találtak. De megtekinthették a bodzához kötődő, jellegzetes júdásfülgombát vagy nagy hőscincérek által lakott fát is.
Magyar Állatvédelem, fotók: Koczka András, Marozs Ágnes