Évente 80 millió cápát mészárolnak le az uszonyuk miatt! A számuk folyamatosan emelkedik, hiszen nagy a kereslet a cápauszony levesre, illetve a májukból készült ételekre.
A nemzetközi korlátozások ellenére évente 80 millió cápa végzi halászok zsákmányaként világszerte – állítja a Science folyóiratban január 11-én megjelent tanulmány alapján a Qubit.
Kanadai és amerikai tengerbiológusok a 2012 és 2019 közötti fogási statisztikák alapján kiszámolták, hogy miközben a multilaterális egyezmények keretében a csúcsragadozók védelmét szolgáló jogszabályok száma konkrétan megtízszereződött, a 2012-es 76 millióról 2017-re több mint 80 millióra emelkedett a kifogott, többnyire uszonyaik, illetve májuk miatt elpusztított egyedek száma. Ennek 30 százaléka, nagyjából 25 millió egyed tartozott a veszélyeztetett fajok valamelyikéhez – állítják a kutatók.
A kutatók 150 ország, valamint a nemzetközi felségvizeken zajló tengeri halászati statisztikái mellett számítógépes modellezéssel és a természetvédőkkel, kutatókkal, halászokkal, valamint a feldolgozó ipar szereplőivel folytatott beszélgetésekkel próbálták a lehető legpontosabb képet kapni a cápahalászat globális volumenéről.
Csökkent a „járulékos veszteség”
A Live Science ismertetője szerint a kutatócsoport arra jutott, hogy csökken a járulékos veszteség. Vagyis a hálókba keveredett és elpusztult egyedek száma alacsonyabb a korábban becsülteknél. De a célzott cápahalászatot területileg, szezonálisan és mennyiségileg is limitáló nemzetközi jogszabályok ellenére jelentősen növekedett az elejtett cápák száma.
A kutatók szerint a viszonylag jól kontroll alatt tartott nyílt tengeri halászat a viszgált időszakban 7 százalékkal kevesebb áldozatot szedett a korábbiaknál. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a cápauszony legfőbb szállítójának számító halászok nem gyilkolják le az állatokat az értékes testrész megszerzéséhez. A csonkítás pedig a sérülés súlyosságának függvényében túlélhető. A növekedés egyik meghatározó oka a nemzeti szinten kontrollált, vagy éppen nem kontrollált parti vizeken folytatott halászati tevékenység, amely a húskereskedelem mellett mára az uszonypiac legnagyobb beszállítójává vált – írja a Qubit.
A kutatócsoport szerint az emelkedést egyértelműen a globális cápabiznisz generálta. a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló 1973-as – Magyarországon 1985-ben ratifikált – Washingtoni Egyezménynek is nevezett CITES legutóbbi jelentése szerint a cápa- és rájahús globális kereskedelme éves szinten az előző évtized végére ugyanis elérte a 2,6 milliárd dollárt, miközben 2000-ben mindössze 157 millió, de 2011-ben is csupán 379,8 millió dollár volt az ágazat globális forgalma.