Elvi engedélyt kapott a lisztkukac felhasználása az emberi táplálkozásban, és hamarosan jön a több rovar is. Egy új iparág születik a szemünk előtt. Egy magyar befektető is érdekelt a bizniszben, aki jövőre már évi 2000 tonnányi rovarlárvát állíthat elő.
A tavalyi PREGA konferencián elhangzott, hogy 2025-ben már 1,2 millió tonnányi rovarfehérjére előállítására van kilátás az öreg kontinensen. Pillanatnyilag Franciaország, Hollandia és Belgium járnak az élen rovartenyésztésben, de mindenhol akadnak üzletemberek, akik fantáziát látnak benne. Magyarországon is. Aki jól taktikázott, most az elsők között lehet ezen a vadiúj piacon. Az EU Élelmiszerbiztonsági Ügynökségének (EFSA) legfrissebb véleménye szerint a lisztkukacok alkalmasak az emberi fogyasztásra. Három év huzavona után megnyílt az út a rovarfehérje humán célú felhasználása előtt.
Nemcsak takarmánynak jó
Európa újabban fenntartható fehérjeforrást tekint a rovarokra, és már nemcsak takarmánycélú hasznosításukban gondolkodik. Az EFSA a szárított lisztkukac „új élelmiszerként” való felhasználásának biztonságosságát vette szemügyre egészben szárított rovarként és rovarliszt formájában. Európában Franciaország a legtöbb afrikai származású, Európában idegen étkezési kultúrájú embert integráló állam, így nem csoda, ha egy francia vállalat kezdeményezésére indult meg az EFSA-vizsgálat még 2018-ban. Ekkor lépett életbe az EU új élelmiszerekkel kapcsolatos szabályozása. A hatóság azonnal kapott 15 olyan beadványt, amelyik rovartermékek humán célú felhasználását kéri. Ezekből 10 kockázatértékelése még zajlik, további 4 esetében az alkalmassági ellenőrzésnél járnak.
Ebben a cikkünkben arról írtunk, hogy a növényifehérje-termelők és a rovartenyésztők érdekei egymással ellentétesek. Európa eddig kulturális okokból az előbbit támogatta, de mivel világossá vált, hogy a pillangós növények nem oldják meg a kontinens fehérjeválságát, a rovarok irányába is nyitni kezdett.
A gyakorlat itt is beelőzte a hatóságot
Ahogy az lenni szokott, az élet szabta igényekre csak lassan reagálnak a jogászok. Nagyjából egy évtizede fejlődnek spontán azok az üzemi tartási és takarmányozási technológiák, amelyekkel fekete katonalégy, lisztbogár, alombogár, és több tücsökfaj szaporítható, lárváik száríthatók, őrölhetők, olajuk kinyerhető. Hazai porondon a hódmezővásárhelyi Grinsect Kft. számít a legjelentősebb piaci szereplőnek. Ügyvezetője, Aszalai Sándor, aki pénzügyi szakemberből avanzsált rovartenyésztőnek. Tavaly arról beszélt, hogy 2022-re egy napi 6 tonnás élőlárva-kapacitású, automatizált feketekatonalégy-tenyésztő és -feldolgozó üzemet építenek. A katonalégylárvában a szárazanyagtartalom 45 százalékát a fehérje teszi ki, eszenciálisaminosav-összetétele ideális, olaja dúskál a hasznos omega-zsírsavakban. A termelési ciklus végén pedig a növénytermesztésben jól hasznosítható, értékes humusz keletkezik.
Jön az engedély, beindul a biznisz
Most az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy a rovarok elfogyasztása alapvetően biztonságos, bár az emberek kis százalékánál – különösen azoknál, akik allergiásak a rákokra és a poratkákra – kóros immunreakció válthat ki. Korrekt címkézéssel azonban ezekre a kockázatokra éppúgy figyelmeztethetők a vásárlók, mint mondjuk a mogyoróallergia esetében. Az EFSA elvi döntése után a Bizottságnak hét hónapon belül be kell nyújtania a forgalomba hozatalhoz szükséges jogszabály tervezetét. Az ipari szereplők abban bíznak, hogy 2021 közepétől már nem lesz akadálya a lisztkukac új élelmiszerként való forgalmazásának Európában, és hamarosan a többi rovarfaj engedélyezése is megtörténik. Ez további fejlesztésekre és beruházásokra ösztönzi a rovartenyésztőket, akik ma már a technológia forgalmazásában is jelen vannak.
agraragazat.hu