Az őszi esőzések hatására ismét nagyobb számban jelentek meg foltos szalamandrák a Börzsöny erdeiben és az azokat átszelő utakon. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrei és önkéntesei az elmúlt napokban több példányt is biztonságba helyeztek, a természetjárókat és az autósokat pedig fokozott óvatosságra intik.
A foltos szalamandrák jellemzően a tavaszi esőzések idején válnak különösen aktívvá, ám a hosszú, száraz nyarat követő őszi csapadék is előcsalogathatja őket rejtekhelyükről. Ilyenkor gyakran az erdei utakon is feltűnnek, ahol könnyen a járművek áldozatául eshetnek. A természetvédelmi szakemberek ezért arra kérik az autósokat, hogy
az érintett útszakaszokon körültekintően közlekedjenek.
Ha valaki az úttesten találkozik egy szalamandrával, megfelelő körülmények között maga is segíthet rajta, de a nemzeti park néhány fontos szabályra hívja fel a figyelmet. Az állatot nem szabad puszta kézzel megfogni, mert bőre mérgező váladékot termel, ráadásul a közvetlen érintkezéssel veszélyes kórokozókat, köztük a szalamandrákat megbetegítő kitridgombát is átvihetjük egyik példányról a másikra.
A mentéshez tiszta zsebkendőt, szalvétát vagy falevelet érdemes használni, az állatot pedig óvatosan, az eredeti haladási irányának megfelelő oldalon kell letenni.
Mindezt kizárólag akkor szabad megtenni, ha a megállás és a mentés nem veszélyezteti a közlekedés biztonságát.
A foltos szalamandra Magyarország egyik legkülönlegesebb kétéltűje, amely akár évtizedekig is élhet. Minden példány egyedi sárga-fekete foltmintázattal rendelkezik, amely az emberi ujjlenyomathoz hasonlóan alkalmas az egyedek megkülönböztetésére. A faj további érdekessége, hogy hazánkban egyedülálló módon nem petéket rak, hanem testében fejlődő utódait lárvaként hozza világra, többnyire kisebb víztestekben. A kutatók ma már mesterséges intelligencián alapuló felismerőprogramokat is alkalmaznak a szalamandrák egyedi azonosítására és életük nyomon követésére.
Magyar Állatvédelem, forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság