Image default

A meghosszabbodott sarkvidéki nyarak miatt kihalhatnak a jegesmedvék

A tudósok szerint a meghosszabbodott nyarakkal párhuzamosan nőni fog az éhezés a jegesmedvék körében. 

Egy friss kutatás szerint a meghosszabbodott sarkvidéki nyarak minden korábbinál nagyobb kockázatnak teszik ki a jegesmedvéketírja az Euronews. A tét már az, hogy az állatfaj ki fog-e halni, vagy valamilyen csoda folytán megmenekül.

Elképesztő tempóban fogytak a jegesmedvék

A Nature Communications folyóiratban megjelent szerint a meghosszabbodott nyarakhoz nem valószínű, hogy ezek az állatok alkalmazkodni tudnak, így meg fog nőni körükben az éhezés kockázata. A tudósok húsz jegesmedvét figyeltek meg három hétig a sarkvidéki nyár ideje alatt és azt kutatták, hogyan próbálnak meg energiát megtakarítani. Annak ellenére, hogy az állatok sokat pihentek, vadásztak és alternatív élelmet kerestek, mindegyikük rohamos tempóban fogyott.

A fogyásuk mértéke közel napi egy kilogramm volt.

Nem fehér kabátot viselő grizzlyk

Egyes kutatók azt feltételezik, hogy a hosszabb ideig tartó szárazföldi élethez akkor tudnának alkalmazkodni, ha a grizzlykhez hasonlóan viselkednének. A hím jegesmedvék közül sokan az energiatakarékosság érdekében lefeküdt, ekkor annyi kalóriát égettek el, mint a téli álmot alvó társaik. Más medvék alternatív élelmet kerestek, így

madár- és karibu tetemeket, tengeri moszatot, bogyókat és füvet ettek.

A jegesmedvék azonban nem a szárazföldre születtek. Idejük és életük nagy részét a tengeri jegen töltik, ahol fókákra vadásznak. A szárazföldön fellelhető élelmiszerek kalóriatartalma sokkal alacsonyabb, zsírtartalmuk pedig jóval szerényebb.

Azaz nem biztosítják számukra azt az energiatöbbletet, amire valójában szükségük lenne az életben maradáshoz.

Mi vár a jegesmedvékre?

fotó: Profimedia

A jégmentes időszakok meghosszabbodásával az Északi-sarkvidéken élő állatokat az éhezés fenyegeti. A jegesmedvék száma pedig a becslések szerint már harminc százalékkal csökkent 1987 óta. Az éhínség különösen a serdülő és a kölykökkel rendelkező nőstény jegesmedvéket sújtja majd, ez pedig tovább fokozza veszélyeztettségüket és a faj fennmaradását.

Magyar Állatvédelem

KAPCSOLÓDÓ

Talán nincs itt a vég? – Jegesmedvéket találtak, melyeknek nincs szükségük tengerjégre

Marci

Percenként 140 ezer csirkét, naponta 900 ezer marhát, 1,4 millió kecskét, 1,7 millió bárányt, 3,8 millió sertést vág le az ember

Erik

Nincs tovább: kihaltnak nyilvánították a norvégiai farkast

magyarallatvedo