Közeledve az év végéhez és az évbúcsúztató ünneplésekhez, szólnunk kell az évről évre népszerűtlenebbé váló, mégis népszerű tűzijátékokról. A lakosok részéről egyre több tűzijátékkal, petárdával kapcsolatos korlátozási kérelem fogalmazódik meg az önkormányzatok felé is, annak környezetünket, életünket, házi kedvenceink életét megterhelő hatásai következtében – a jegyző.hu cikke.
2021–2022 szilveszteri időszakát követően minden korábbi évnél több panasz érkezett be a lakosok részéről a jegyzőkhöz, önkormányzatokhoz, amelyben az országoson túl további korlátozások felállítását kérelmezik. Ezen igény a jegyzőkön keresztül és közvetlenül a panaszosoktól is eljutott a Magyar Birtokvédelmi Szövetséghez, mint az önkormányzatokat nemcsak birtokvédelmi, de közigazgatási ügyekben is segítő civil szervezethez.
A Szövetség 2022. év elején megkereséssel fordult a minisztériumokhoz, valamint a kormányhivatalokhoz, mint a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeleti szerveihez, tűzijáték lakossági használatának korlátozása kérdésében.
Jelen cikk tárgya a beérkezett válaszok elemzése, útmutatás a helyi szabályozás megalkotásához, valamint rövid ismertetés a tűzijáték történelméről és azokról a negatív hatásairól, amelyek, mint látjuk, irreális mértékben megterhelik környezetünket és életünket.
A tűzijáték történelmi háttere
(…)
Hazánkban az első nagyobb tűzijátékot 1476. december 22-én Mátyás király és Aragóniai Beatrix esküvőjén lehetett látni. A XVIII. század végétől már magánszemélyek is élhettek a lehetőséggel, már ha elég pénzük volt rá, – főleg házasságkötések alkalmával rendeztek tűzijátékot.[6]
Magyarországon a századfordulón szerveződött iparrá a tűzijátékgyártás. Vezető szerepe volt ebben Emmerling Adolfnak, aki 1938-tól kezdve Szent István-napi tűzijátékokat rendezett a Gellért-szobor körül.
A világháború alatt szünetelt a műsor, később államosították üzemét, és a tűzijáték időpontja (április 4.) és helye (Citadella) is más lett. A háború után 1954-ben volt először tűzijáték Budapesten, de 1956 után tíz évre betiltották.
1966 óta lett hagyomány az augusztus 20-ai rendezvény, a mai helyén és formájában.
A tűzijáték árnyoldala
Amikor a tűzijátékok „sötét” oldalát vesszük szemügyre, elsősorban a környezetszennyezés, természetkárosítás és a felhasználás során elszenvedett balesetek jutnak eszünkbe.
Természetesen minél nagyobb mennyiségű tűzijáték kerül felhasználásra, annál nagyobb mértékben lehet számolni a negatív hatásokkal.
(…)
A felhasználás mellett az előállítás és a szállítás is környezetkárosító hatású. A tűzijáték után hátramaradt szemét csak Budapestet nézve több száz köbméter hulladékot jelent.
A Magyar Birtokvédelmi Szövetség 2022 márciusában megkereste többek között a Magyar Természetvédők Szövetségét azzal kapcsolatosan, hogy rendelkezésre áll-e pontosabb információ arról, hogy a természetvédelem tekintetében a szilveszteri tömeges tűzijátékozás, illetve a magánszemélyek által más időpontban fellőtt egy-egy tűzijáték után pontosan milyen károkkal lehet számolni. A beérkezett válaszok szerint sem a Magyar Természetvédők Szövetsége, sem más madármentő egyesületek nem rendelkeznek ilyen statisztikával.
(…)
A média által kevésbé felkarolt, de köztudott tény, hogy a tűzijáték időszaka az autizmussal élőket is megviseli. Képzeljük el, akinek a langyos zuhany, a gyengéd simogatás fáj, más emberek hangját pedig úgy érzékeli, mintha folyton kiabálnának, mit jelenthet a tűzijáték.
(…)
Védett természeti területen pirotechnikai termék felhasználása kizárólag állami, nemzeti vagy önkormányzat által szervezett ünnepség, vagy az ezekhez kapcsolódó rendezvények keretén belül, a települések belterületén engedélyezhető.
Magánszemély nem birtokolhat petárdát.
(…)
A Magyar Birtokvédelmi Szövetség 2022 márciusában megkereséssel élt Ovádi Péter miniszteri biztos felé a tekintetben, hogy a törvényben felvetett állatvédelmi tájékoztatóval kapcsolatosan született-e jogszabályi rendelkezés, illetve, ha még nem, akkor mikor várható ennek meghozatala. A miniszteri biztos válasza szerint az állatvédelmi tájékoztatóval kapcsolatban jogszabályi rendelkezés még nem született, azóta nem történt előrelépés, hogy elküldték notifikációra a pirotechnikai eszközök használatáról szóló javaslatukat az Európai Unióba. Az esetleges változásokról Ovádi Péter miniszteri biztos közösségi médiafelületein, illetve az Agrárminisztérium közleményben fogja tájékoztatni a lakosságot.
A szabálysértési törvény (2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről) alapján, „aki a pirotechnikai termékek előállítására, forgalmára, tárolására, szállítására, felhasználására, megsemmisítésére, birtoklására vonatkozó előírásokat megszegi, szabálysértést követ el, […] amely miatt a közterület-felügyelő és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot.
A pénzbírság legalacsonyabb összege – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – ötezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint, hat hónapon belül újabb szabálysértés elkövetése esetén pedig hetvenezer forintig terjedhet.
Általános szabálysértési hatóságként a rendőrség […] kijelölt szervei járnak el.”
A police.hu oldal tájékoztatása szerint „Pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés miatt 2021. december 31-én 12 óra és 2022. január 1-jén 6 óra között 14 esetben 14 személlyel szemben indított eljárást a rendőrség országszerte. Ezen termékek felhasználásához kapcsolódóan egy súlyos és öt könnyű sérüléssel végződő baleset jutott a rendőrség tudomására.”[10]
Kivételes rendelet egy kivételesen természetbarát településen: Tata Város helyi rendelete a tűzijátékok használatának korlátozásáról
A tűzijátékokkal kapcsolatosan legismertebb helyi rendelet Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének a tűzijátékok használatának korlátozásáról szóló 21/2018. (X.31.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: R.). A R. megalkotásának háttere: „Tata város belterületén található az Öreg-tó, amelyen vonuló madarak tízezrei gyülekeznek. Az Öreg-tó 1977 óta minősül helyi jelentőségű természetvédelmi területnek, 1989 óta a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó nemzetközi jelentőségű vizes élőhely (ilyenből Magyarországon mindössze huszonkilenc létezik), és 2004 óta Natura 2000 Különleges Madárvédelmi Terület is. A tó speciális elhelyezkedéséből adódik a fokozott sérülékenysége, hiszen számos emberi hatás nehezedik az itt megpihenő vízimadarakra. Rendszeresen és egyre jelentősebb mértékben visszatérő környezeti hatás a tűzijátékok okozta zavarás, az ilyen pirotechnikai látványosságok fény- és zajhatásai oly mértékben zavarják meg a madárvilágot, hogy akár hosszú hetekre is képesek elüldözni a tóról a zavarásra egyébként is igen érzékeny vadludakat és egyéb vízimadarakat. A Magyar Madártani Egyesület megfigyelései szerint az elmúlt évtizedben szilveszterkor az Öreg-tavon tartózkodó sokezres vadlúdtömegeknek átlagosan mintegy 70%-a menekült el a tóról.”
A madarak és a lakosság nyugalma védelmében civil kezdeményezés indult, amelyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület is támogatott. A petícióra érkezett több mint 3000 aláírás is hozzájárult a döntés megszületéséhez.
(…)
A R. megalkotása előtt a Képviselő-testület kikérte az illetékes Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tata-bányai Járási Hivatala véleményét.
A TELJES publicisztika ITT olvasható.
A szerző Dr. Nagy Csilla. a Magyar Birtokvédelmi Szövetség főtitkára