Az Európai Unió által támogatott LIFE SakerRoads projekt keretében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei műholdas nyomkövetővel és kereső kutyákkal segítik az év madarának választott kerecsensólyom állománycsökkenésének megállítását az észak-alföldi régióban.
Idén a projekt két mintaterületén, a Jászságban és a Hevesi síkon zajlik. 7 fészekaljban összesen 22 fiatal kerecsensólymot jelöltek meg műholdas nyomkövetővel az MME munkatársai – áll az egyesület szerdai közleményében.
Mint írják, az alig 10 grammos jeladók minden eddiginél pontosabb képet adnak arról, hogy mi történik a fiatal sólymokkal, miután elhagyják a fészket, milyen veszélyekkel kell szembenézniük és milyen pusztulási okok hatnak az állományra.
Ennek érdekében teljes fészekaljakat jelöltek meg az MME szakemberei. Emellett pedig speciális állatorvosi és genetikai vizsgálatokat is elvégeztek a projekttel együttműködő, tapasztalt kutatók.
A közleményben kiemelték:
tíz madár még biztosan életben van a jeladók adatai alapján.
Három-három Magyarországon és Szerbiában, kettő Romániában, egy-egy példány pedig Lengyelországban és Görögországban tartózkodik.
Kilenc példány elpusztult, három madárról pedig hosszabb ideje nincs információ. Utóbbiak Oroszország és Ukrajna háborús övezetében tartózkodtak, ahol a GPS és GMS hálózatok zavarása miatt a jeladók nem tudják elküldeni az adataikat.
Az elpusztult sólymok közül hét példányt Magyarországon, egyet Fehéroroszországban, egy példányt pedig Romániában találtak meg.
Hármukkal ragadozó végzett, további három éhezés miatti legyengülés áldozata lett.
Úgy tudni, egy példány áramütés, két egyed pedig eddig ismeretlen ok miatt pusztult el, ezek laboratóriumi vizsgálatai azonban még jelenleg is zajlanak – olvasható a közleményben.
A közleményben idézik Deák Gábort, az MME méreg- és tetemkereső kutyás egységnek vezetőjét. A szakember elmondta, hogy
az elpusztult kilenc kerecsenből hatot egy Hella nevű keresőkutya segítségével sikerült megtalálniuk.
Hozzátette: nagyon fontos minél gyorsabban reagálni, ha egy madár mozgása a jeladó alapján rendellenességet mutat. Egyrészt így lehet arra esély, hogy esetleg még élve sikerüljön megtalálni a bajba jutott madarat, másrészt pedig csak frissen megtalált tetemek alkalmasak a speciális állatorvosi vizsgálatokra.
Az MME munkatársai a következő években további jelöléseket terveznek az ország több pontján, hogy minél jobban megismerjék a kerecsensólymokra leselkedő veszélyeket – áll a közleményben.
Magyar Állatvédelem, forrás: MTI