Az utóbbi napokban nagy visszhangot kapott a Nyíregyházi Járásbíróság július 6-i, tiltott állatviadal ügyében hozott ítélete, melyről mi is beszámoltunk. A vádirat szerint a nyolc vádlott közül többen is foglalkoztak azzal, hogy állatviadal céljára kutyákat tenyésszenek, képezzenek ki és forgalmazzanak. 2020. november 28. napján először két kutya harcolt egymással 20 percig, melyre 100.000 forintos fogadást kötöttek a gazdáik, azaz a győztes kutya gazdája 100.000 forintot kapott a vesztes kutya gazdájától. A küzdelemben az egyik kutya elpusztult. Ugyanekkor egy másik viadalt is tartottak a vádlottak, melynek 32. percében a rendőrség beavatkozott, így az állatviadal félbe szakadt.
Korábban az állatviadalok szervezésében és a kutyák kínzásában vezető szerepet játszó vádlottakkal szemben az ügyészség azt indítványozta, hogy amennyiben beismerő vallomást tesznek és lemondanak a tárgyaláshoz való jogukról, a bíróság egy-egy év börtönbüntetésre ítélje őket, további társaik elzárásra és pénzbüntetésre számíthatnak ugyanilyen feltételek mellett. A vádlottak nem mondtak le a tárgyaláshoz való jogukról, ennek következtében született meg az ítélet.
Az állatszerető emberek jogosan adtak hangot a véleményüknek, azonban az egyik állatvédő szervezet által közölt posztból kimaradt néhány olyan részlet, amelyek nélkül nem kaphatunk teljes képet az ügyről. Természetesen mi is szívesebben láttuk volna egy súlyosabb ítéletet, de a most következő néhány részletet a tényszerűség miatt nem hagyhatjuk figyelmen kívül.
Magyarország jogállam. A jogállamiság egyik fontos garanciája az igazságszolgáltatás, a bírák függetlensége – így magától értetődő, hogy egy bírósági ügybe, ítéletbe sem kormányzati tag, sem senki más nem szólhat és avatkozhat bele. A bírák nem utasíthatók, az ügy során felmerülő összes körülményt ők mérlegelik. Tehát az általuk hozott ítélet a saját, szuverén döntésük, az nem tükrözi más személy vagy személyek álláspontját az adott eljárásról. Szóval ebben az ügyben, egyedül a bíró kizárólagos döntésének az eredménye ez az ítélet.
Az Országgyűlés a tavalyi év végén – egyhangúlag – valóban megszavazott állatvédelmi tárgyú jogszabály-módosításokat, azaz: szigorodtak a törvényeink. Az állatkínzás tényállásának számos új, minősített esetét vezette be a Büntető Törvénykönyvbe a jogalkotó, a tiltott állatviadalon részt vevőket is büntetni rendeli már a törvény. Azonban a bíráknak az eljárás során a bűncselekmény elkövetésekor hatályos büntető törvényt kell alkalmazniuk (kivéve, ha az új szabályozás enyhébben, vagy nem bünteti a cselekményt), ennek okán például a tiltott állatviadalon részt vevők, vagy az állatkínzás elkövetői a nagy nyilvánosság előtt való elkövetés minősített esete miatt CSAK akkor büntethetők, ha azt 2022. január 1-je után követték el.
Így, a mai szabályozás szerint akik tiltott állatviadalon vesznek részt, két évig terjedő szabadságvesztésre számíthatnak, ha mindezt különös visszaesőként követik el, akkor a szabadságvesztés pedig három évig terjed. A törvény egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti a tiltott állatviadal szervezőit, ha különös visszaesőként követik el a bűncselekményt. Aki pedig különös visszaesőként állatviadal céljára gerinces állatot megszerez, tart, tenyészt, kiképez, idomít, vagy forgalmaz, három évig terjedő szabadságvesztéssel számolhat.
A szerdai eljárás nyolc vádlottja közül hat vádlottat felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek, egy vádlottal szemben pedig pénzbüntetést szabtak ki. Azonban az ügy egyik vádlottját, a III. rendű vádlottat 8 hónap letöltendő börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítéltek. Továbbá a szerdai ítélet még nem jogerős, az ügyész és a vádlottak védői 3 nap gondolkodási időt kértek. Fellebbezés esetén az ügy végleges kimenetele akár teljesen más is lehet, okkal bízhatunk abban, hogy az állatkínzók a tetteikkel arányos büntetést kapnak.
(Fotó: Pixabay)
magyarallatvedelem.hu
