Komoly járványügyi kockázat áll fenn öt kínai szőrmefarmon, jelentős veszélyt hordozva magukban az állatról emberre terjedő betegségek terén. Erre a konklúzióra egy állatvédő szervezet jutott most vizsgálatai során. Korábban azonban már sok virológus hívta fel a figyelmet ugyanerre a problémára. A szőrmeipari telepek felszámolására biztatják a kormányokat világszerte. A Reuters által talált friss jelentésére a Prove.hu bukkant.
Virológiai szempontból kiemelten magas rizikófaktort jelentenek a Kínában vizsgált szőrmeipari farmok. Erről számolt be a Reuters egy friss jelentésre hivatkozva. A felméréseket a Humane Society International (HSI) állat- és környezetvédelmi nonprofit szervezet 2023 végén készítette öt létesítményben. A vizsgált farmok Kína északi, északkeleti részén találhatók, Hopej és Liaoning tartományban.
Az érintett szőrmeipari farmokon
rókákat, nyestkutyákat és nyérceket
tartanak, létesítményenként 2000-4000 állatot, intenzív gazdálkodási körülmények között, egyes esetekben baromfi közvetlen közelében. A látottak alapján pedig a HSI arra jutott, hogy ezek a farmok magas járványügyi kockázatot jelentenek az állatokról emberekre terjedő betegségek terén.
A különböző vírustörzsek gyors keringése és keveredése, ahogy állatról állatra terjednek. Alkalmazkodóképesebbé teszi őket, elősegíti a mutációik kialakulását, növeli azok létrejöttének valószínűségét, ahogy azt is, hogy az emberekre is veszélyt jelentsenek
Erre hívta fel a figyelmet a magas állománysűrűségben rejlő virológiai veszélyekre Alastair MacMillan, a Surrey Egyetem Állatorvosi Iskolájának vendégprofesszora.
Az HSI márpedig arról számolt be, hogy az öt kínai szőrmefarmon az állatok kis ketrecekbe zsúfolva járkáltak fel és alá, ami állatorvosok szerint a stressz egyértelmű jele.
„A pszichésen zavart állatok, az ürülékkupacok, az ingerszegény ketrecek és az aggasztó zoonotikus – azaz állatról emberre terjedő – betegségek éles kontrasztban állnak a szőrmekereskedelem által felfestett pompás képpel” – mondta Peter Li, az HSI Kína-politikai szakértője.
A teljes cikk IDE KATTINTVA olvasható.
Prove – Magyar Állatvédelem