Az Állatkert a téli szünidőben is várja a látogatókat, hiszen ebben az időszakban is nyitva vannak (csak december 31-én lesz majd rövidített nyitvatartás). Sok látnivalót és élményt kínálnak, ugyanis a hazai állatkertek közül náluk láthatja a nagyközönség a legtöbb féle állatot. Még a téli napok hűvösebb időjárása sem jelenthet akadályt, hiszen melegigényes állataikat a fűtött állatházakban, beltéri bemutatóhelyeken láthatja a közönség, és vannak szép számmal olyan állataik is, akiknek a magyarországi tél egyáltalán nem ellenfél, hiszen őshazájuknál ennél lényegesen hidegebb is szokott lenni.
Ez a helyzet a nemrégiben érkezett új jegesmedve, Fiete esetében is. A nyolcesztendős hím állat eredetileg a németországi Rostock állatkertjében született 2014 december 3-án. Kétéves korában a Nyíregyházi Állatpark lakója lett, ahonnan másfél héttel ezelőtt költözött a fővárosi Állatkertbe az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége ajánlására. Az első napokban a belső férőhelyekkel ismerkedett, mostanra viszont már a kifutót is birtokba vette, így már a látogatók is megcsodálhatják.
Az Állatkert alkalmilag már a XIX. században is bemutatott jegesmedvét, tartásuk azonban 1912-től kezdve vált rendszeressé. Abban az évben készült el a Kisszikla északi oldalán kialakított úgynevezett sarkvidéki panoráma, amelynek felső részében a jegesmedvék, alsó részében pedig különféle fókák kaptak helyet oly módon, hogy a két kifutórészt egy széles, de a közönség felől nem igazán látható szárazárok választotta el egymástól.
A későbbiekben még 38 további jegesbocs jött világra az Állatkertben, mind az eredeti, 1912-ben kialakított kifutóban, illetve a hozzá tartozó belső férőhelyeken. A budapesti születésű jegesmedvék a világ számos állatkertjébe eljutottak, olyannyira, hogy például Knutnak, a Berlini Állatkert egykori világhírű jegesmedvéjének, akit gondozója nevelt fel, szintén voltak budapesti felmenői.
A régi, 1912-es kifutót a 2005/2006-os időszakban újították fel. Területét kétszeresére növelték, illetve ekkor készült el a nagy medence is, amelyet úgy alakítottak ki, hogy a jegesmedvét a víz alatt is láthassa a közönség. A régebbi, kisebb medencét pedig földdel töltötték fel, hogy ásási lehetőséget is biztosítsanak a kifutó mindekori lakójának, lakóinak. 2006 óta tehát mindenkori jegesmedvéik ebben a kibővített kifutóban laktak. A közelmúltban újabb korszerűsítéseket végeztek a kifutón, feltöltötték például a régi árkot, ezzel még tovább növelve az alapterületet. Az ilyen módon előkészített kifutót vette most birtokba Fiete.
Korábbi jegesmedvéinkkel ellentétben Fiete egyelőre még csak a belső férőhelyen kap enni, hogy hívásra „üzembiztosan” bejöjjön. Később viszont természetesen nála is szeretnék majd olyan látványetetéseket tartani, amilyeneket – részben a környezetgazdagítás jegyében – korábbi állataikkal is tartottak, például akkor, amikor a kifutó felett kifeszített kötélről kellett leszednie a finom falatokat.
Bár Fiete most egyedül lakik új otthonában, ebben a jegesmedvék esetében semmi meglepő nincsen. Erre a fajra ugyanis a természetben magányos életmód a jellemző. Ez persze elsősorban azért alakult így, mert a sarkvidéken általában nincs annyi táplálék, hogy aránylag kis területen egyszerre több állat is megtölthesse a gyomrát. A gyakorlatban ezért több jegesmedve csak akkor szokott alkalmilag összeverődni, ha valamilyen nagyobb, több állatnak elegendő táplálék, mondjuk egy bálnatetem szaga messziről odacsalogatja őket.
Az Állatkert kiemelten fontosnak tartja ennek a különleges állatfajnak a bemutatását. Nemcsak a jegesmedvékkel kapcsolatos évszázados hagyományaik miatt, hanem azért is, mert az állatkerti jegesmedvék valójában a vadonban élő fajtársaik „nagykövetei”, és bizony nagy szükségük van a nyilvánosság figyelmére.