A genetikai minták alapján végzett medveszámlálás is azt bizonyítja, hogy több ezer medvének nem jut megfelelő élőhely Romániában. Ezt nyilatkozta Benedek Barna, a felmérést végző munkacsoport vezetője a Székelyhonnak.
A székelyföldi hírportál írása felidézi, hogy a Benedek Barna által vezetett Vadállomány Professzionális Kezelését Célzó Egyesület nyerte a román környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett tudományos igényű felmérésre kiírt közbeszerzést. Az illetékesek a kutatás eredményei alapján változtatnának a lakott településeken egyre nagyobb gondot okozó védett barnamedve-állomány kezelésén.
Hatezernél is több nagyvad lehet az országban
A munkacsoportot a háromszékiek mellett a Buzau megyei vadász- és sporthorgász egyesület szakemberei alkotják. Háromszáz fő végzi a terepmunkát szőr-, szövet- és ürülékmintát keresve, amelyekből genetikai mintát vesznek – írta a lap.
Eddig több mint nyolcezer mintát elemeztek ki. Kiderült, hogy három mintából egy különböző állattól származik, így csaknem háromezer medvének már bizonyított a léte.
Benedek Barna szerint, ha a további eredmények is ezt a tendenciát követik, mintegy hatezer példány létét fogják tudni bizonyítani. Ez azonban korántsem jelenti a teljes állományt. Rá lehet számolni huszonöt-harminc százalékot. Úgy véli, képtelenség minden medvétől genetikai mintát nyerni, sok állat él az ember számára megközelíthetetlen helyeken – mondta a hírportálnak.
Kétezer medve élhet a természetes élőhelyén kívül
Emlékeztetett arra, hogy a Marian Dracea Erdészeti Kutatóintézet az élőhelyek felmérése után arra jutott, hogy az országban maximum négyezer medvének lenne élőhelye, így kijelenthető, hogy kétezer állat a természetes élőhelyén kívül kénytelen élni.
„Kimondom, ezeket a medvéket, amelyek bemennek a falvakba, városokba, a házakba, élelmet kunyerálnak az autósoktól, ki kellene lőni, mert ők már a bocsaiknak is ezt a viselkedésmódot örökítik tovább. Csak így lehet ezt a viselkedésbeli anomáliát visszafordítani, megszüntetni” – idézte Benedek Barnát a Székelyhon.
Benedek Barna szerint az áthelyezés nem megoldás, az elköltöztetett állatok 99 százaléka visszatér oda, ahonnan elvitték, vagy az új helyen okoz hasonló problémát. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a medvék számára alkalmas romániai élőhelyek tíz százaléka az elmúlt tíz évben elvesztette eltartóképességét a különböző beruházások miatt, így
az emberi tevékenység által okozott hatást is csökkenteni kellene.
Elmondta, hogy a genetikai minták alapján történő medveszámlálást év végig kellene befejezni, de a szaktárca meghosszabbítaná a szerződést, hogy pontosabb képet kapjon. A mintagyűjtéssel számos értékes tudományos adat is nyerhető a medvék korcsoport vagy nem szerinti összetételéréről, területhasználatáról, mozgáskörzetéről – mutatott rá Benedek Barna.
Egyre gyakrabban látogat a medve lakott területekre
A környezetvédelmi tárca korábban évente négyszáz-négyszázötven medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak. 2016-ban azonban betiltották a populációszabályozó medvevadászatot, és az állomány elszaporodott.
A lakott területekre egyre gyakrabban belátogató nagyvadak számos esetben okoztak személyi sérülést és anyagi kárt.
Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter szerint Romániában az utóbbi hét évben ötvenszeresére nőtt a medvék okozta károk száma és ötszázszorosára az értékük. Míg korábban hét, zömében erdélyi megyéből érkeztek medvekárokról szóló jelentések, tavaly már az ország fele, huszonhárom romániai megye volt érintett.
Ebben a cikkünkben arról írtunk, hogy Korondon emberekre támadó medvét lőttek le fényes nappal. Itt pedig arról lehet olvasni, hogy két medvét is halálra gázoltak Kovásznában.
Magyar Állatvédelem, fotók: Illusztráció