A nyár végének egyik különleges természeti jelensége, hogy a Kardoskúti Fehér-tó környékén felbukkannak az első hamvas rétihéják. Idén az első példányt július 31-én figyelték meg a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai.
Vonuló ragadozók a pusztán
A hamvas rétihéja hazánkban ritka költőfaj: állománya mindössze körülbelül 100 párra tehető. A nemzeti park területén elsősorban a Dévaványai-Ecsegi pusztákon és a Kis-Sárréten fészkel, de a kardoskúti térségben csak a tavaszi és őszi vonulás idején találkozhatunk vele. A nyár végétől egyre több példány bukkan fel, és van, amelyik akár hetekig is itt marad, ha megfelelő a táplálékbázis.
Miért kedvelik a Fehér-tó környékét?
A madarak számára a Lófogó-ér nyugodt éjszakázóhelyet biztosít, míg a kaszált és legeltetett területeken bőséges táplálékhoz jutnak. Elsősorban mezei pockokat és egereket fogyasztanak, de kétéltűek és nagyobb rovarok is szerepelnek az étrendjükben.
Hosszú út Afrikáig
A hamvas rétihéják szeptember közepéig befejezik vonulásukat. A telet Afrikában, a Száhel-övezetben töltik: a nyugati populáció Gibraltárnál, a keleti pedig a Boszporusznál kel át a kontinensre. Ez a hatalmas útvonal jól mutatja, milyen nagy kihívásokkal kell szembenéznie a fajnak a túlélés érdekében.
A hamvas rétihéják megjelenése emlékeztet minket arra, milyen különleges és sérülékeny a hazai élővilág. Az élőhelyek védelme, a megfelelő táplálékforrások megőrzése és a nyugodt pihenőhelyek biztosítása kulcsfontosságú a faj fennmaradásához.
Magyar Állatvédelem
címlapkép: wikipedia
