Image default

Kiderült, melyik magyar intézmény gondoskodik a legtöbb mentett állatról

Csütörtökön délelőtt sajtótájékoztatót tartottak a Fővárosi Állatkertben a 2024-es esztendő eddigi eredményeiről, illetve a második félévre vonatkozó tervekről.

Az intézmény vezetője, dr. Sós Endre természetvédelmi és állategészségügyi igazgató hét stratégiai jelentőségű területen mutatta be az eddigi munkát és a jövőbeli elképzeléseket. Ennek fontos pillére a vadállatmentés, a veszélyeztetett fajok megőrzése és a szaporítás.

A Vadállatmentésben a Fővárosi Állatkert élen jár

Ahogyan arról a Magyar Állatvédelem több alkalommal már beszámolt, a Budapesti Állatkert tevékenységének fontos, stratégiai területe a vadállatmentés is. Magyarországon honos, védett vagy fokozottan védett állatfajok olyan egyedeinek mentéséről van szó, akik valamilyen okból emberi segítségre szorulnak. A sérült állatokat meggyógyítják, a legyengülteket felerősítik, az elárvultakat pedig felnevelik, úgy, hogy a sikeresen rehabilitált állatok visszakerülhessenek természetes élőhelyükre.

Évente több ezer mentett állat kerül be az Állatkertbe,

a tavalyi évben például 2368 segítségre szoruló madár, kisemlős és hüllő kapott második esélyt

a mentőmunkának köszönhetően. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a Budapesti Állatkertben mentik a legtöbb állatot, ezen belül a legtöbb madarat is. Természetesen együttműködve az olyan partnerekkel, mint a hazai nemzeti parkok, vagy a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A hivatalos tájékoztatás szerint

az idei évben már eddig is ezernél több mentett állatról gondoskodtak a kert vadállatmentő központjában.

Szoros az együttműködés Európa más állatkertjeivel

De nem csak a vadállatmentésre fektetnek különösen nagy hangsúlyt, hanem a veszélyeztetett fajok megőrzésére is. Ennek érdekében az intézmény jelenleg is több ritkulóban lévő faj, köztük az óvilági majmok közé tartozó mandrill, a pompás koronásgalamb, a hangyászsün, illetve a szürke óriáskenguru európai állatkerti tenyészprogramját koordinálja. Emellett a kert szakemberei részt vesznek az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) különböző szakmai testületeinek munkájában. Ezek például az elefántok, a gorillák, az orangutánok vagy éppen a vörös pandák állatkerti elhelyezését, gondozását, szaporítását és védelmét hangolják össze.

A fajmegmentő tenyészprogramok részeként az elmúlt időszakban több fontos állatszállításra került sor, illetve kerül sor a közeljövőben. Például az Állatkertbe nemrégiben érkezett egy fiatal szibériai tigris tenyészpár:

Agnes, a hároméves nőstény Csehországból, Dáriusz, a hétéves hím pedig a Debreceni Állatkertből.

A szakemberek időközben már össze is szoktatták a tigrispárt, sőt, már párzást is megfigyeltek náluk. A napokban utazott el Lengyelországba az egyik Budapesten született, fiatal, kétesztendős manul, más néven pusztai macska, illetve a meglévő nőstény rozsomák mellé hamarosan egy új hím érkezik az Egyesült Királyságból.

Szenzációs szaporítási eredmények a Fővárosi Állatkertben

Több fontos szaporítási eredményről is be lehet számolni az év első feléből. Például most először születtek Magyarországon aranyszőrű takinok. Ebből az Ázsia belsejében honos, hegyvidéki patásból két nőstény és egy hím lakik az Állatkertben, és az év elején minkét nőstény világra hozott egy-egy borjat. De meg lehet említeni a csaknem húsz rózsás flamingó fiókát is. Ebből a fajból az egyik legnagyobb létszámú és legjobban szaporodó állatkerti kolónia a Budapesti Állatkertben él.

Magyar Állatvédelem

KAPCSOLÓDÓ

Gyönyörűen cseperednek a Miskolcon született európai bölényborjak – KÉPEK

Marci

Félmilliárd forinttal segíti a kormány az állatvédő szervezeteket

magyarallatvedo

Világra jöttek a Miskolci Állatkert első oroszlánkölykei

Marci