Évente több mint nyolc tonna műanyaghulladékot gyűjtenek össze az ecuadori partoktól mintegy ezer kilométerre fekvő csendes-óceáni szigetcsoport, a Galápagos partjainál – mondta el Stephanie Ypma, az Utrechti Egyetem kutatója az Európai Földtudományi Unió online konferenciáján – írja az Élő Bolygónk.
A hulladék forrása az amerikai kontinens és a hagy halászflották. Az áramlatok körbehordják a szemetet az egyedülálló növény- és állatvilága miatt UNESCO-világörökségnek számító szigetcsoport körül.
A tudósok szerint a műanyag súlyosan fenyegeti az állatokat, mikrorészecskéi gyakran kerülnek a tápcsatornájukba.
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A veszély az eddig véltnél nagyobb lehet, mivel csak a partok elenyésző részét (egy százalékát) tisztítják, ezért „valószínűleg a nyolc tonnánál sokkal nagyobb a szemét mennyisége”[/perfectpullquote]
– hangsúlyozta a kutató. Az Utrechti Oceanográfiai és Légkörkutató Intézet a tisztítás optimalizálására fejlesztett ki egy digitális eszközt, mivel a szigetcsoport teljes partvidékét pénzügyi források híján lehetetlen lenne szemétmentesíteni.
A brit székhelyű Galápagos Conservation Trust nonprofit állatvédelmi szervezet kezdeményezésére a legszennyezettebb és legjobban tisztítható helyszíneken a szeméthullám érkezési pontjait igyekeznek meghatározni. A leginkább egy animált időjárási térképhez hasonló szimulációs eszköz megmutatja, hogyan úszik a partok felé az óceánon a műanyagszemét.
Többféle paramétert, például az óceáni áramlatokat, a műanyagrészecskék összetételét gyűjti egy adatbázisba, majd elvégzi a számításokat. Eközben GPS-szel ellátott úszó szenzorok teszik lehetővé a vízmozgások követését. A nyárra tervezett megfigyelési kampány adatait kombinálják a szimulációk számításaival, így megbízható előrejelzést tudnak adni.
Élő Bolygónk nyomán magyarallatvedelem.hu