Világszerte sokakat megérintett Punch, az japán makákó kölyök története, akit édesanyja röviddel születése után elutasított az Ichikawa Állatkertben. A kicsit ezért gondozói nevelték fel, majd 2026 elején visszaengedték a fajtársai közé. Beilleszkedése nem volt zökkenőmentes, de idővel megtalálta a helyét.
Az eset kapcsán a Fővárosi Állat- és Növénykert fontos szakmai magyarázatot tett közzé, különösen Punch plüssfigurájával kapcsolatban, amelyet a kölyök mindenhová magával vitt.
Nem játék, hanem érzelmi kapaszkodó
Az állatkert hangsúlyozza: az állatok nem játékként tekintenek a puha tárgyakra. Ezek az eszközök a hiányzó testi közelséget hivatottak részben pótolni.
A jelenség hátterében az úgynevezett „drótanya–szőranya” elmélet áll, amely tudományosan is igazolta, hogy a szülő–utód kapcsolat legerősebb eleme a fizikai érintkezés. A test melege, a közelség és a kapaszkodás lehetősége kulcsfontosságú a biztonságérzet és a fejlődés szempontjából.
Punch is ezért kapott gondozóitól egy plüss orangutánt: hogy legyen mihez odabújnia, és csökkenjen a szorongása.
Az árván maradt állatkölyköknél a puha „pótmamák” alkalmazása bevett állatkerti és mentőközponti gyakorlat, mert a testi kontaktus hiánya komolyan visszavetheti a fejlődést.
Budapesten is alkalmazzák a módszert
A Fővárosi Állatkert beszámolója szerint náluk is több faj esetében használtak már puha anyagokat vagy plüssfigurákat a legkisebbek megsegítésére. Ilyen volt például:
– rókamanguszta
– szurikáta
– mókusmajom
– hód
– vidra
– csimpánz
Layla különleges története
A közlemény felidézi Layla, a 2007-ben Budapesten született orrszarvú történetét is. Az anyja, Lulu tapasztalatlansága miatt a kicsit cumisüveggel kellett felnevelni, és egy hatalmas plüssoroszlán segítette a korai időszakban.
Layla abból a szempontból is különleges, hogy ő volt a világ első mesterséges termékenyítéssel született orrszarvúja. Anya és lánya ma is a Fővárosi Állatkert lakói.
Nemzetközi gyakorlat
A módszert világszerte alkalmazzák. Több természetvédelmi szervezet — például az amazóniai vadállatmentésekben — plüssgyűjtő kampányokat is szervez az árván maradt főemlősök, lajhárok és hangyászok megsegítésére.
A szakemberek szerint a megfelelő érzelmi és fizikai támogatás kulcsfontosságú ahhoz, hogy az árván maradt állatkölykök később sikeresen beilleszkedhessenek saját fajtársaik közé.
Magyar Állatvédelem
