Ne vegyük magunkhoz az elhagyottnak tűnő őzgidákat! – kéri a nemzeti parkunk. Az esetek nagy részében anyjuk a közelben van, és csak ártunk, ha beavatkozunk.
Amikor közeledik a nyár, a szép idővel egyre több városlakó indul szabadidejében a természetbe. Azonban az erdő – a kikapcsolódni vágyó turisták mellett – elsősorban állandó lakóinak otthona. Az állatok, akik ebben az időszakban nevelik utódjaikat, ilyenkor sokkal érzékenyebbek élőhelyük zavarására – hangsúlyozza a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság.
Mint kiemelik, a madarak vagy épp a kotorékot ásó emlősök könnyen elfutnak az ember elől, míg fiókáikat, kölykeiket biztonságban tudják. Így tesznek az őzek is, akik május-június folyamán ellik meg 1-4 gidájukat.
Az őzek nem építenek menedéket, így a gida születés után lábra állva követi anyját. Az első néhány napban azonban lábai még nem elég erősek, a fiatal állat gyakorlatilag védtelen. Élete első néhány hetében képtelen elfutni a veszély elől, inkább meglapul, míg anyja elszalad és próbálja magára vonni a ragadozók, vagy épp az ember figyelmét – írja a park. Az állatszerető természetbarátok minden évben sok ilyen „elhagyott” őzgidát vesznek magukhoz kirándulásaik során.
Ezeket az állatokat a veszély elmúltával visszatérő anyjuk így nem találja. A hazavitt állatoknak aztán a nemzeti park igazgatóság munkatársai vagy az állatvédők segítségével próbálnak „jó” helyet találni. Sajnos a napi 24 órás törődést és figyelmet igénylő fiatal gidák felnevelése még tapasztalt szakember számára is nehéz és kétséges sikerű feladat. Ráadásul ezeknek az őzeknek életük hátralévő részét – azaz gyakorlatilag egész életüket – fogságban kell leélniük.
Kérjük tehát, ha ilyen elhagyottnak tűnő őzgidát találnak, ne fogják meg, ne vigyék haza, hagyják őt ott, ahol az anyja hagyta.
Vissza fog térni hozzá – írja a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság.
(Forrás: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Fotó: