Brüsszelben újabb bizonyítékok láttak napvilágot arról, hogy az Európai Unió szőrmeipara nemcsak erkölcsileg, hanem gazdaságilag is fenntarthatatlan. Az állatvédő szervezetek a héten bemutatták az Európai Parlamentben azt a friss gazdasági jelentést, amely szerint a szőrmetelepek működése évente 446 millió euró terhet ró az uniós polgárokra, miközben az iparág már évek óta veszteséges.
Az „A full-cost account of the EU fur industry” című tanulmányt Griffin Carpenter környezetgazdaságtan-szakértő készítette, és részletesen bemutatja, hogy a szőrmeágazat társadalmi és környezeti költségei messze meghaladják az általa megtermelt gazdasági értéket.
Az iparág már évek óta összeomlóban van
A szőrme ára az elmúlt évtizedben 92%-kal esett, így a szektor már nem képes fedezni saját költségeit. A jelentés szerint a szőrmeipar évi 9,2 millió eurós nettó veszteséget termel, vagyis nemhogy nem járul hozzá az uniós gazdasághoz, hanem csökkenti annak értékét.
A szőrmegyártás jelentős környezeti károkat is okoz – évente 226 millió euró értékben –, beleértve a víz- és talajszennyezést, az idegenhonos fajok elszabadulását és a helyi élővilág pusztítását. A telepek által kibocsátott légszennyezés légzőszervi megbetegedésekkel és korai halálesetekkel is összefüggésbe hozható.
A járványügyi kockázatok sem elhanyagolhatók: a COVID–19 idején kiderült, hogy a szőrmetelepek magas kockázatú gócpontjai lehetnek zoonózisos betegségeknek, és ezek megelőzése évente 211 millió euróba kerülne az uniós tagállamoknak.
Milliók szenvednek egy haldokló iparág miatt
A szőrmegyártás ára nemcsak pénzben, hanem életben is mérhető: évente több millió állatot zárnak apró ketrecekbe, természetes viselkedésüktől megfosztva, pszichés és fizikai kínok között – mindezt egy olyan divattermékért, amelyet a fogyasztók és a nagy márkák is egyre inkább elutasítanak.
A jelentés megjelenése néhány héttel azután történt, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) is kimondta: a szőrmetelepeken az állatok jóléti igényei semmilyen körülmények között nem biztosíthatók. Ez a vélemény a „Fur Free Europe” nevű európai polgári kezdeményezésre adott válaszként született, amelyet 1,5 millió uniós polgár támogatott. Az Európai Bizottság 2026 márciusáig ígért hivatalos választ az ügyben.
Egyre több tagállam lép
Jelenleg 23 uniós tagállam hozott már teljes vagy részleges tilalmat a szőrmetelepekre, de a gyakorlat még néhány országban – köztük Lengyelországban, Finnországban és Görögországban – folytatódik. Az elmúlt tíz évben az uniós szinten leölt állatok száma 86%-kal csökkent, a szőrmeértékesítés pedig 183 millió euróra esett vissza.
A foglalkoztatás is gyakorlatilag megszűnt: a szektor az uniós munkahelyek kevesebb mint 0,003%-át adja, és a farmok száma 73%-kal csökkent az elmúlt évtizedben.
„Ideje lezárni a szőrme korszakát”
„A szőrmeipar látszólagos profitja elfedi a valós költségeket – az emberi egészség, a környezet és az állatok szenvedése formájában. Ez a tanulmány újabb bizonyíték arra, hogy eljött az idő az uniós szintű betiltásra”
– mondta Kristian Vigenin, az Európai Parlament képviselője.
A jelentés szerzője, Griffin Carpenter, hozzátette:
„Sosem láttam még olyan iparágat, amely ennyire negatív gazdasági értéket termelne a társadalom számára. A szőrmegyártás nemcsak erkölcsileg, hanem pénzügyileg is kudarc.”
Dr. Joanna Swabe, a Humane World for Animals Europe közkapcsolati igazgatója így fogalmazott:
„A szőrmeipar hanyatlása visszafordíthatatlan. A szenvedés, a környezeti rombolás és az egészségügyi kockázatok messze felülmúlják az esetleges előnyöket. A Bizottságnak végre le kell zárnia ezt a kegyetlen korszakot.”
Magyar Állatvédelem
