Image default

„Oktatás, nevelés, képzés!” – ez lehet a kulcs az állatvédelem jövőjéhez

Az állatvédelem oktatásának bevezetése az Állatorvostudományi Egyetemen Dr. Visnyei László állatorvos, nyugalmazott egyetemi docens, volt tanszékvezető, a Magyar Állatorvosok Lapja volt főszerkesztője nevéhez fűződik. Nem túlzás kijelenteni, hogy évtizedekkel ezelőtt tartott már állatvédelmi szemléletű órákat az állatorvos hallgatóknak, és azóta is nagyon sokat tett azért, hogy az állatvédelem oktatása az Egyetemen egyre elfogadottabb, kívánatosabb legyen.

Sokrétű motivációk

„Állatokkal már egészen kicsi gyermekkoromban kapcsolatba kerültem. Anyai nagyszüleimmel közös háztartásban éltünk, akik gazdálkodtak” – mesélte Visnyei László az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának adott interjújában, hozzátéve, az állatok ellátásában kiskora óta részt vett, megtanulta a felnőttektől, hogy

[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]az állat érték, meghálálja a gondoskodást és a szeretetet.[/perfectpullquote]

Hét év gyakorló tevékenység után tért vissza az egyetemre, majd hamarosan csatlakozott a Herman Ottó Országos Állat- és Természetvédő Egyesülethez. Ennek akkori legfőbb tevékenysége az állatvédelem jogi szabályozásának a szorgalmazása, valamint egy állatmenhely kialakítása és működtetése volt. Úgy véli, az állatvédelem motivációi sokrétűek.

Fotó: univet.hu

„Vannak emberek, akik közömbösek az állatok iránt, vannak az állatokat vagy csak néhányat rajongva szeretők, sőt olyanok is, akik még kulináris élvezetekről vagy divatcikkekről is hajlandók lemondani. Vannak, akik kihasználni akarják az állatokat. Vannak, akik csak a szankcióktól való félelem miatt nem bántják azokat, és vannak egyre nagyobb számban, akik érezni és szenvedni képes élőlényként tekintenek rájuk és felelősen védik az állatokat” – magyarázza. Aláhúzza azt is, hogy

[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]az állatvédelem az ember felelősségének a gyakorlati megnyilvánulása a rábízott állatokkal szemben, ez pedig meghatározható, jogszabályba foglalható, ellenőrizhető, végül még büntethető is.[/perfectpullquote]

Fakultatívból kötelező tárgy

Az interjúban a nyugalmazott egyetemi docens arra is felhívja a figyelmet, hogy az állatorvosképzésben az állatvédelem oktatásának korábban nem voltak hagyományai. Ugyan egyes állat-egészségügyi jogszabályok tartalmaztak már a XIX. század végétől állatkíméleti elemeket (pl. az állatszállításnál minimális helyigényt, etetést és itatást, vágóállatoknál előzetes pihentetést és kábítást írtak el.), amelyeket oktattak, de amelyek elsődleges célja az állatok megbetegedésének vagy a húsminőség romlásának a megelőzése.

„Voltak külföldi példák az állatvédelem tárgykör önálló oktatására és az állatorvosok állatvédelmi tevékenységének bővülésére is. Ezért aztán 1991-ben elkészítettem egy oktatási tervet, amit az egyetem oktatási bizottsága jóváhagyott. Így kezdhettem meg az állatvédelem tárgy oktatását fakultatív tárgyként” – fűzte hozzá. Az állatvédelmi törvény megszületése (1989) után a tárgy a zoológusképzésben kötelezően válaszható, majd a szakállatorvos-képzésekben kötelező tárgy lett.

[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Az Állatorvostudományi Egyetemen ma már két kötelező tárgy foglalkozik az állatvédelemmel, és nemsokára megnyílik a lehetőség az állatvédelmi szakállatorvos-képzésben való részvételre is.[/perfectpullquote]

Az állatvédelem tudományos alapokat igényel

Visnyei szerint fontos, hogy legyen sok olyan szakember, aki nem(csak) érzelmi, hanem tudományos alapon foglalkozik az állatvédelemmel. Úgy véli azonban, hogy az számos kihívással kell szembenéznie a hazai állatvédelemnek, többek között a társadalmi elfogadottságot és az emberek felvilágosítását is fokozni kell. Meglátása szerint vannak jó kezdeményezések és programok már az óvodáskortól kezdve.

[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]„Az energiánk jelentős részét ide, a megelőzésre érdemes fordítanunk, nem pedig a szankciók súlyosbítására” – húzta alá.[/perfectpullquote]

Megjegyezte, a gazdátlan állatok helyzete változatlanul szomorú. Az állatmenhelyek helyzete sem rózsás. Kiemelte azt is, hogy véleménye szerint amíg az ivartalanítások elfogadása nem lesz evidencia, újratermelődik a probléma.

Fotó: Univet.hu

Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának nyomán magyarallatvedelem.hu

KAPCSOLÓDÓ

25 év cirkuszi rabszolgaság után élvezi életében először a napsütést a medve

Marci

A volt katona betört egy állatmenhelyre, hogy elhozhassa az elveszett cicáját

Marci

Sikeresen kiszabadítottak egy kötélbe és hulladékba gabalyodott bálnát

Marci