Nemcsak a növények élednek. A Duna-Ipoly Nemzeti Park tájékoztatása szerint a túl korán érkezett tavasz a bütyköshátú ormányos fajfenntartási ösztönét is felkeltette. Úgy tudni, az ormányosbogár nőstény egyedei már le is rakta a petéit.
Az ormányosbogarakról
Az ormányosbogarak a rovarok egyik kevésbé ismert csoportja. Pedig ha a Föld napjainkban ismert összes faját figyelembe vesszük, meglepő eredményre jutunk.
“Minden tizedik faj ormányosbogár” – emelik ki a nemzeti park munkatársai.
Hozzáteszik, a különleges megjelenést adó ormány a rovar fejéből fejlődött ki, úgy, hogy a fej szem előtti része megnyúlt. Az ormány közepén láthatóak a csápok, a szájszervek pedig a végén helyezkednek el. Az ormány hosszúsága sokféle lehet.
Hat ormányosbogár faj él hazánkban
Magyarországon egyelőre csak hat védett ormányosbogár fajt tartunk számon, mivel ezt a népes rovarcsoportot kevesen kutatják.
A védett fajok egyike a fél centiméteres bütyköshátú ormányos is.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park szerint a rokonszenves bogár hazánkban kizárólag a Duna-Tisza közén fordul elő, ahol homokpusztagyepekben él. Testét szürkés, rücskös bevonat borítja, mely jól elrejti a kíváncsi tekintetek elől. Tápnövényei az érdeslevelűek közül kerülnek ki, rendszerint ezeken üldögél, vagy lassan mászik. Sok régi élőhelyéről eltűnt már, újakat pedig nehezen tud meghódítani, hiszen röpképtelen fajról van szó.
Ritkán kerül szem elé, ám az elmúlt években észlelései – a módszeres kutatómunkának hála – megszaporodtak és e titokzatos életmódú fajról sok olyan részlet derült ki, mely védelmét is elősegítheti.
Magyar Állatvédelem