Két hónapja van saját miniszteri biztosa Magyarországon az állatvédelemnek. Ovádi Péterrel a terület jelenlegi helyzetéről, a gyenge pontokról, a legfontosabb fejlesztendő területekről beszélgettünk, valamint arról, hogy milyen modellben tudna véleménye szerint jól együttműködni a rendőrség az állatvédő szervezetekkel és a civilekkel együtt.
Október elsején nevezte ki Nagy István agrárminiszter állatvédelmi miniszteri biztosnak. Mivel telt az elmúlt közel két hónapja?
Rengeteg beszélgetéssel, egyeztetéssel, a koronavírus-járvány okozta nehézségek ellenére több találkozóval és helyszínbejárással. Örömmel láttam, hogy hatékonyan működnek a létrehozott kommunikációs csatornák és az esetek túlnyomó többségében őszinte, előremutató és konstruktív véleményekkel találkoztam. Vallom, hogy minden döntés annyit ér, mint az információ, amin alapul: fontosnak tartom, hogy minél több észrevétel eljusson hozzám és a kormányzathoz a magyar állatvédelem helyzetével kapcsolatban. Az a feladatom, hogy országos szinten találjunk megoldást az állatvédelem területén definiálható főbb kihívásokra és nehézségekre, ebben a munkában azonban számítok a területen dolgozó civil szervezetek tapasztalataira is, akik sokszor emberfeletti munkát végeznek az állatok védelme érdekében.
Tartalmas volt már az első két hónap is, két fontos eredményt mindenképp szeretnék röviden kiemelni. Az egyik, hogy az este nyolc óra és a hajnali öt közötti kutyasétáltatás a kezdeményezésemre bekerülhetett a kijárási korlátozások kivételi körébe, ezzel mintegy másfél millió kutyatartó gazdi életét szerettük volna megkönnyíteni. A másik fontos és aktuális eredmény, hogy miután több megkeresés érkezett hozzám a húsevő prémes állatok prémcélú hasznosításával kapcsolatban, a jelzett problémákról haladéktalanul egyeztettem Nagy István agrárminiszter úrral. Ennek eredménye egy azóta már aláírt rendelet, amelynek köszönhetően időben és hatékonyan léphetünk fel a húsevő prémes állatok prémcélú hasznosítása ellen a vonatkozó szabályozás felülvizsgálatával egy ütemben.
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Elértük, hogy a jövőben ne lehessen Magyarországra telepíteni az EU tagállamokban betiltott telepek állományait.[/perfectpullquote]
Milyennek látja általánosságban véve a hazai állatvédelem helyzetét?
Túlzás lenne Augiász istállójához hasonlítani a területet, mert az elmúlt években számos fontos lépést és eredményt értünk el az állatvédelem területén, de vitathatatlan, hogy van még feladatunk. Nem könnyű erről beszélni, de sajnos muszáj: a közvéleményt érezhetően és jogosan felkavarják az állatkínzásokról szóló hírek, de talán legalább ennyire megosztja a társadalom vélekedését az állatvédelem helyzete, amikor egy-egy hasonló ügyben szinte jelképesnek nevezhető büntetés születik.
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Az állatok jogait ugyanúgy védenünk kell, mint az emberekét is, összességében azt gondolom, van egy nemzetközi szinten kiváló jogszabályi rendszerünk, ugyanakkor ritkán találkozunk elrettentő hatású büntetésekkel.[/perfectpullquote]
Fontos megjegyeznem, hogy a Magyarországon 2013-ban életbe lépett új Büntető Törvénykönyv a korábbi szabályozáshoz képest jelentős szigorítást vezetett be. Egyrészt külön törvényi tényállásokban szabályozza az állatok sérelmére elkövethető cselekményeket, másrészt a korábbi szabályozáshoz képest megemelte e bűncselekmények esetében kiszabható szabadságvesztés tartamát, illetve minősített eset lett a több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozó állatkínzás is. A jogszabályi háttér tehát adott lenne. Van egy mondás, hogy bárki, aki bármely élőlény életét értéktelennek tartja, azzal a veszéllyel néz szembe, hogy előbb vagy utóbb az emberi életet is értéktelennek fogja tekinteni.
Számos szakmai szervezettel és szakértővel folytatott egyeztetéseket. Melyek voltak a legfontosabb közös pontok, amelyek mentén a változás elkezdődhet?
Nem tőlem fogják hallani először, de a kóbor kutyák számának hazai csökkentése és az állatmenhelyek finanszírozási rendszerének, valamint a gyepmesteri telepek fejlesztési lehetőségeinek felülvizsgálata került szinte legtöbbször terítékre. Hiszem, hogy az a legjobb kóbor kutya, amelyik meg sem született, éppen ezért nagy hangsúlyt kell fektetni az ivartalanítási programok hatékonyságának növelésére, a felelős állattartás súlyának hangsúlyozására.
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Az örökbefogadás népszerűsítésére is nagy hangsúlyt kell fektetni.[/perfectpullquote]
Ezt a célt szolgálja egyébként a Szabad a gazdi című szemléletformáló program is, illetve számos kiadvány, amelyek gyakorlati útmutatóként segítik az állattartással kapcsolatos ismeretek átadását és ingyenesen letölthetők a program honlapjáról.
Nagy problémát jelent a horrorba illő és illegális módon működő szaporítótelepek felderítése, de minden eszközzel fel kell lépnünk ellenük, ebben a munkában a civil szervezetek és a hatóságok együttműködésére számítok. Ugyanakkor ebben nagy segítség lehet mindenki, aki megbízható helyről dönt az örökbefogadás mellett.
Mit gondol, mi a leggyengébb pontja a hazai állatvédelemnek, ahol elsőként kell beavatkozni illetve mik lehetnek a kitörési lehetőségek?
Azt látom sajnos, hogy
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]vannak, akik az állatokért élnek és vannak, akik az állatokból.[/perfectpullquote]
Talán az egyik legfontosabb vezérelv mindannyiunk számára, hogy eredményeket csak közösen és összefogással, együttműködéssel érhetünk el. Ebben szerepük van a területen dolgozó és felbecsülhetetlen értékű tapasztalattal rendelkező civil szervezeteknek, a szakmai tudással rendelkező hatóságoknak és mindenkinek, aki elkötelezett az állatok védelme mellett.
Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, hogy az állatvédelem nem áll meg a kutya-macska-nyuszi háromszögnél, az Agrárminisztérium elkötelezett a legnagyobb számban tartott gazdasági haszonállatok életkörülményeinek javítása mellett, ezt a célt szolgálják az állatjóléti támogatások.
Az elmúlt hónapokban nem túlzás azt állítani, hogy mozgalom indult az állatrendőrség felállítása érdekében. Támogatja a civilek kezdeményezését?
Sok támogatható kezdeményezéssel és felvetéssel találkoztam már az elmúlt években is az állatvédelem területén, ugyanakkor mindenképp hangsúlyozni szeretném: csak a jogállamiság keretein belül tudom elképzelni a problémák megoldását. Épp a napokban került sor egy állatvédelmi kerekasztal-beszélgetésre Székesfehérváron, ahol az összefogásról és a különböző szervezetek munkájának összehangolásáról tudtunk egyeztetni civilek és hatósági szereplők részvételével. Veszprémben már jól működő modellt sikerült kiépítenünk, ezt a rendszert szeretnénk az ország többi pontjára is átültetni.
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A megoldást egy olyan hálózatban látom, amely keretén belül a rendőrség megbízási szerződést köt a szakmai feladatokat ellátó, helyi hatáskörben működő civil szervezettel, így biztosítva a hatékony együttműködést és a célzott beavatkozás lehetőségét.[/perfectpullquote]
A pandémia miatt sok állatvédő szervezet és menhely került nehéz helyzetbe. Milyen segítségre számíthatnak még ebben az évben, illetve a láthatóan elhúzódó járványhelyzet miatt a jövő évben hogyan kívánják segíteni a bajba jutott szervezetek talpon maradását?
Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot az állatvédőkkel és menhelyekkel, fantasztikus munkát végeznek, sokszor valóban erőn felül és emberpróbáló kihívásokkal szembe nézve. Az Agrárminisztérium kezdeményezésére egyébként a gyepmesteri telepek és állatmenhelyek támogatására 2017 óta a központi költségvetésben külön forrás áll rendelkezésre, amely 100%- ban állatvédelmi célokra fordítható.
A tavalyi évben a szaktárca 100 millió forintot biztosított az állatmenhelyet működtető civil szervezeteknek a gondozásukban álló kutyák ivartalanítására, továbbá az Állatorvostudományi Egyetem évente 2019-ben is 5 millió forintot használhat fel a menhelyi kutyák ivartalanítására.
A jövőben is mindent meg fogunk tenni ezen szervezetek támogatása és az állatvédelem országos szintű finanszírozása érdekében, ennek szüksége pedig pártpolitikai vitákon felül áll.
magyarallatvedelem.hu, fotók: Ovádi Péter Facebook oldala