Alapvetően szárazság uralkodik a Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén, de szeptember elején érkezett néhány lokális zivatar a térségbe, melyek kifejezetten kis területen, de intenzív csapadékhullást eredményeztek.
Megtalálták a legtökéletesebb táplálkozó helyet a partimadarak
A nemzeti park tájékoztatása szerint több ilyen zivatar is érintette a Királyhegyesi-pusztát. Ennek nyomán az árkokban, keréknyomokban, természetes mélyedésekben is pocsolyák, tocsogók, kis vízállások jöttek létre.
Az őszi vonulásban lévő partimadarak hamar felfedezték ezeket a hirtelen keletkezett vizes-nedves foltokat.
Nem csoda, hiszen ezeknek a fajoknak létfeltétele a víz, a nedves talajfelszín, és a pusztában eddig nem találtak ilyen alkalmas táplálkozó helyet.
Csodaszép bíbicek és cankók keresik itt az élelmet
A partimadarak jellemzően közepes, vagy kis testű, hosszú, vékony csőrű madarak. A víz alatt, az iszapban vagy a nedves parti zónában keresik apró gerinctelenekből, férgekből, rovarokból álló táplálékukat. A partimadarak közé tartoznak például a bíbicek, melyeknek
harminc-ötven példányos csapatait is meg lehet figyelni most a Csanádi pusztákon.
A cankófélék közül billegető-, réti és erdei cankók tartózkodnak a Csanádi puszta tocsogóinál, de egy
ritkaságnak számító szürke cankót is megfigyeltek szeptember elején.
A cankók mellett a kifejezetten karakteres megjelenésű sárszalonkák is megjelentek a Királyhegyesi-pusztán. Ezek a szinte abszurd módon hosszú csőrű madarak olyan jó rejtő színű tollazattal rendelkeznek, hogy a száraz növényzet adta háttérben jóformán láthatatlanok, ha lelapulnak.
A Körös-Maros Nemzeti Park szakértői szerint a pusztai kis vizek eltűnésével várhatóan a Marosra húzódnak majd le ezek a madarak, mielőtt folytatnák vándorútjukat déli telelőterületeik felé.
Magyar Állatvédelem, fotók: Balla Tihamér