Remek hír mára: több a fecske Baranyában! Az idei fecskeszámlálások alkalmával örömteli meglepetés érte a természetvédőket, hiszen jelentősen nőtt mind a füsti, mind pedig a molnárfecskék száma.
Ebben az évben 8 baranyai településen végeztek fecskeszámlálást, közölte a madártani egyesület baranyai csoportjára hivatkozva a Mohácsi Újság.
A tavalyi adatokkal való összehasonlításra azonban csak 5 mintavételi hely esetében volt lehetőség (Basal, Helesfa, Martonfa, Somogyapáti, Szilvás). Az állományváltozás trendje a felmért községekben pozitív változást mutatott.
A füsti fecskék esetében a költő párok száma a tavalyi 126 párról 161 párra (+27,8%), míg a molnárfecskéké 38 párról 54 párra (+42,1%) nőtt.
A változások előjele nem mindegyik községben volt azonos. Míg füsti fecskéknél négy településen nőtt, egyben csökkent az állomány, addig a molnárfecskepárok száma két településen nőtt, háromban pedig változatlan maradt – írták.
Kacsóta, Nagyváty és Óbánya belterületén idén az alapfelmérésre került sor. Kacsótán 40 pár füsti fecske és 4 pár molnárfecske, Nagyvátyon 38 pár füsti fecske és 8 pár molnárfecske fészkelt.
Óbányán érdekesen alakult a helyzet. Itt 71 pár molnárfecske költött, de füsti fecskéket nem találtak.
Kétmillió fecske hiányzik Magyarországról, és ennek az ember az oka
Ész nélkül írtják az emberek a szúnyogokat, ráadásul a nagyüzemi mezőgazdaság és a klímaváltozás is a fecskék ellen dolgozik, így a számuk drámaian visszaesett, ezzel pedig brutális mennyiségű rovart hagynak a magyar légtérben.
Az épületeinken fészket építő molnárfecske és füstifecske, valamint a partfalakon kolóniákat alkotó partifecske egyedszáma 2000 és 2010 között 62 százalékkal csökkent Magyarországon. Ezt a helyzetet a médiával és a lakossággal együttműködve sikerült megállítani, de megfordítani nem.
A fecskék specialisták, csak repülő rovarra vadásznak. Az időjárás számukra a legjelentősebb állományszabályozó tényező.
„A klímaváltozás hatására nem húsz-harminc-ötven évente van egy ilyen negatív periódus, hanem két-három évente, és kisebb rossz hatások egész évben érik őket” – hívta fel a figyelmet az élelmiszer-pazarlást kiszolgáló nagyüzemi mezőgazdaság mellett a másik nagy veszélyforrásra Orbán Zoltána a Magyar Madártani Egyesület (MME) szóvivője.
Ezenkívül nálunk óriási károkat okoz az elképesztően rosszul végzett szúnyoggyérítés is, ami 98 százalékban kémiai idegmérgekkel történik. Ezzel az a baj, hogy minden rovart elpusztít.
A parti fecskéknél az élőhelyvesztés már a folyószabályozásokkal elkezdődött. Ma már csak a Tisza Tokajtól északra lévő szakaszára jellemzők a számukra létfontosságú leszakadó partfalak, így a szárazföldre voltak kénytelenek behúzódni ezek a madarak, homokbányákba, esetenként munkagödrökbe.
(Forrás: Mohácsi Újság, Fotók: illusztráció )
Magyar Állatvédelem