A klímaváltozás hatására hazánk állat- és növényvilága nagy átalakuláson megy keresztül, példa erre a délvidéki poszméh megjelenése is.
Tekintsük most el attól a ténytől, hogy a klímaváltozás hatására hazánk (és természetesen más régiók) állat- és növényvilága drasztikus átalakuláson megy keresztül, és nézzük meg ennek az információnak a pozitív tartalmát, tehát beszéljünk egy kicsit a vadon élő méhfajok jelentőségéről. – írták a kutatócsoport munkatársai.
A bejegyzés szerint, ahhoz azonban, hogy ennek a fontosságát megértsük, kicsit vissza kell tekintenünk az időben. Körülbelül 100 millió évet. Ekkor, tehát a kréta kor középső szakaszában, amikor a dinoszauruszok uralták a Földet, a háttérben egy máig kiható, nagyon fontos kapcsolat alakult ki az élővilágban. Két egymástól távoli csoport, a hártyásszárnyú rovarok és a zárvatermő növények egy-egy csoportja, szövetségre léptek, és egymást „kölcsönösen segítve” fejlődtek tovább. Azért kell idézőjelbe tenni a „kölcsönösen segítve” kifejezést, mert valójában mindkét társaságot önös érdekek vezérelték (amit mi, emberek róhatunk fel nekik a legkevésbé). A rovarok könnyen megszerezhető, magas kalóriatartalmú táplálékhoz akartak hozzáférni, míg a növények hímivarsejtjeiket kívánták hatékonyan eljuttatni fajtársaikhoz.
Ennek a kapcsolatnak olyan nagy sikere lett, hogy jelenleg a világban közel 30 000 méhfaj található, melyből 700 hazánkban is előfordul. Az általuk beporzott virágos növények fajszáma pedig óvatos becslések szerint is 250 000 körül van világszerte, tehát a bolygónkon élő fajok egy jelentős szeletét köszönhetjük ennek az együttműködésnek. Nagyon fontos ezért, hogy amikor beporzásról beszélünk, az ember számára is közvetlen hasznot hajtó házi méh (Apis mellifera) mellett emlékezzünk meg a maradék 29 999 fajról is, amelyek változatosságuknak köszönhetően nyilvánvalóan jóval több növényfaj ivarsejtjeinek szállításáért felelnek. (Nem beszélve a többi, beporzást végző élőlénycsoportról, mint pl. a lepkék, egyes madárfajok, stb.)
Ezt a tevékenységet természetesen nem tudjuk dollárban, euróban, vagy forintban kifejezni, mint a házi méh esetében. Azonban a 100 millió év alatt kialakult szoros együttműködés következménye, hogy a két élőlénycsoport fennmaradása egymás nélkül elképzelhetetlen. Az pedig könnyen belátható, hogy ezek nélkül az élőlények nélkül az emberi faj számára is kegyetlen végnapok következnének. Fontos tehát, hogy a $, €, Ft és társai, valamint a mézes sütemény és a propoliszos csodaszerek helyett egy rendkívül összetett rendszer elemeit lássuk, amelyek nélkül saját társadalmunk is összeomlik.
Mindenképpen jó hír tehát, hogy egy-egy ilyen jelentőséggel bíró faj nagyobb teret nyer a hazai faunában, némileg ellensúlyozva azoknak a negatív folyamatoknak a hatásait, amelyeket civilizációnk zúdít bolygónkra. – jegyezte meg a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület.
(Forrás: Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület, Fotó: Ferenc Attila)
Magyar Állatvédelem