Image default

Szomorú jóslat: a kihalás fenyegeti a Duna őshonos halát

Élőhelyeinek eltűnése és egy invazív versenytárs, az amurgéb megjelenése az utóbbi évtizedekben a kihalás szélére sodorta a hazánkban őshonos lápi pócot (Umbra krameri). Az ELKH Balatoni Limnológai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai szerint a lápi póc fennmaradásának biztosítása érdekében a kiemelten fontos a pócpopulációk elszigetelése az amurgébállományoktól, valamint a kiszáradással fenyegetett élőhelyek vízvisszatartásának, vízpótlásának biztosítása.

A lápi póc egy mindössze 6-8 centiméternyire megnövő apró hal, ami mintegy 60 millió éve jelent meg a Földön, és a folyamszabályozások előtt tömegesen fordult elő Magyarországon a lápos, mocsaras területeken – olvasható az Infostart oldalán. Ezt a halat, annak kis mérete miatt jóformán csak a legszegényebbek fogyasztották, de az 1800-as években még kosárszámra vitték haza a parasztok, hogy sertést és baromfit takarmányozzanak vele.

A lápi póc kizárólag a Duna és a Dnyeszter folyamok vízgyűjtőjén fordul elő, de elterjedési területe döntően a Kárpát-medencére esik – olvasható a BLKI honlapján. Élettere a számára alkalmas területek kiterjedésének csökkenésével továbbra is egyre szűkül, és mivel az egyes populációk többnyire jelentős mértékben elszigeteltek, fennmaradásuk erősen bizonytalan. A BLKI szakemberei már évtizedek óta foglalkoznak a fajjal, amelyet 2006 óta, vagyis a balatoni vízgyűjtő terület monitorozásának kezdete óta kiemelten kezelnek. A most zárult projektben a kutatók a lápi póc elterjedésének pontosítására irányuló vizsgálatokat végeztek, és az előre kijelölt élőhelyeken meghatározták állományainak méretét. A terepi munkák 2017 és 2019 között zajlottak.

A BLKI kutatóinak álláspontja szerint a faj elterjedésének pontosítása érdekében kulcsfontosságú a lápi póc számára potenciálisan alkalmas, de korábban nem vizsgált vízterek felmérése. Emellett az állományok hosszú távú nyomon követésére és a populációkat veszélyeztető tényezők feltárására is szükség van, hogy a faj hosszú távú fennmaradását biztosító intézkedések megszülethessenek. A legfontosabb tennivalók között kiemelendő a pócpopulációk elszigetelése az inváziós amurgébállományoktól és a kiszáradással fenyegetett élőhelyek vízvisszatartásának, vízpótlásának biztosítása. Az Európai Unió irányelvének értelmében közösségi jelentőségű, hazánkban 1974 óta fokozottan védett faj állományai mára drasztikusan megfogyatkoztak, természetvédelmi értéke egyedenként 250 ezer forint.

(Forrás: agrarszektor.hu, Fotók: Bükki Nemzeti Park, Dr. Takács Péter)

magyarallatvedelem.hu

KAPCSOLÓDÓ

Borzalmas állatkínzások sorozata: több elhullott állatot is találtak egy csepeli udvaron a rendőrök – VIDEÓ

Marci

Az Animal Rebellion aktivistái elfoglalták Gordon Ramsay éttermét Londonban

Viki

Mostantól Lou tartja a világrekordot: ő a leghosszabb fülű kutya a Földön

Marci