A kutatás során igazolták, hogy a segítőkutyáknak szánt kutyakölykök már 8 hetes korukban képesek voltak kommunikálni az emberrel, mindenféle formális trenírozás nélkül is. Ráadásul a vizsgálatok szerint a kutyák génjei nagyban befolyásolták, hogy melyikük hogyan teljesített bizonyos kommunikációs feladatok során. – tette közzé az ipon.hu.
Az ember és a kutya sorsa évezredek óta össze van fonódva. Hogy pontosan mióta, az vita tárgyát képezi, de a becslések szerint valamikor a 14–40 ezer évvel ezelőtt kezdtek el kutyát tartani az emberek. Ez idő alatt a szelíd farkasokból a kutyák jelentős változásokon mentek át, alkalmazkodva az emberrel való kapcsolathoz, és az ember változó életmódjához is. Az utóbbi évszázadokban különösen beindult a célzott kutyatenyésztés, amely során úgy szaporították a kutyákat, hogy azok bizonyos feladatokra legyenek képesek vagy specifikus külsővel rendelkezzenek.
Az egyik dolog, amiben a kutyák rengeteget fejlődtek, az emberrel való kommunikáció. Kedvenceink rendkívüli pontossággal képesek értelmezni, mit akarunk, és érzékenyen reagálnak a gesztusokra, a testtartásra és a szóbeli kommunikációra is. Ebben sokkal jobban, mint bármely más faj a Földön, beleértve legközelebbi főemlős rokonainkat is. Az azonban, hogyan tanulják meg a kutyák az emberrel való kommunikációt, nagyrészt még mindig rejtély, mondja Emily Bray, az új kutatás vezetője, az Arizonai Egyetem kutyakognícióval foglalkozó kutatója (képünkön).
A vizsgálat során a szakértők arra voltak kíváncsiak, hogy a könnyű kommunikációt lehetővé tevő tényezők vajon szintén genetikusak, és a szelektív tenyésztés során ezeket szándékosan beleválogatták a tenyésztők a korai kutyák kívánatos tulajdonságai közé, vagy tanult készségekről van szó, amelyeket életük során sajátítanak el az állatok.
Ennek feltárása érdekében Bray és csapata 375 segítőkutyának kiképzendő kutyakölyköt vont be a kutatásba. A kutyákat életük későbbi szakaszában intenzív kiképzésnek vetik alá a kaliforniai Canine Companions munkatársai, amely során rengeteg emberi interakcióval találkoznak, de a vizsgálatok elvégzésekor a 8 hetes állatok még anyjukkal és testvéreikkel éltek együtt, és csak rövid időre találkoztak emberrel. A kutatók azért választották ezeket az állatokat, mert közvetlen felmenőikről eleve sok információ állt rendelkezésre, ami megkönnyítette a genetikai vizsgálatokat is.
A kölyköket az ember–kutya-interakciók vizsgálatában jól bevált teszteknek vetették alá, például olyanoknak, amikor valaki rámutatással jelzi a kutyák számára, hol található a táplálék, amelynek a szaga blokkolva van, vagy egy másik gyakorlat, amely során a szemkontaktusra való hajlandóságot vizsgálják.
Az eredmények alapján a kölykök már az első tesztek során is értették a rámutatásos jelzéseket, és sikeresen megtalálták az elrejtett falatokat. És a szemkontaktust is hajlandók voltak tartani, különösen, ha közben az emberi fél szóban becézgette őket. A kutatók szerint úgy tűnik, hogy a kölyökkutyák kommunikációs képességében megfigyelt varianciák 40 százalékban, vagyis elég magas arányban magyarázhatók a genetikai háttérrel.
Ez az első közvetlen bizonyíték arra, hogy a kutyák társas kogníciójának jelentős része öröklődő tulajdonság, és amely így erős genetikai meghatározottsággal bír, mondja Bray. A jelenlegi kutatás egy nagyobb projekt része, amely során Bray és kollégái később, a kiképzés során is vizsgálni fogják ugyanezen és más kutyák fejlődését. A projekt keretében végzett kutatások alapján annyi már kiderült, hogy a kölyökként kiemelkedően figyelmes állatok 2 éves korukban is nagyon tudnak koncentrálni.
Az még vizsgálat tárgyát képezi, hogy a kölyökként a tesztek során sikeresebbnek bizonyuló állatok számszerűen is sikeresebben végzik-e el a segítőkutya-kiképzést. Bray és kollégái azt is vizsgálják majd, hogy a most azonosított, jelentős részben öröklődő szociális-kommunikációs tulajdonságok milyen génekhez köthetők, és hogy ezek alapján megjósolható-e előre, hogy mennyire alkalmas segítőkutyának egy-egy kölyök, illetve kutyafajta. A szakértők egyúttal arra is kíváncsiak, hogy a nem genetikai tényezők, például a kölykök korai környezete, az anya viselkedése és egyebek, mennyiben befolyásolja későbbi fejlődésüket.
magyarallatvedelem.hu
