Az Európában költő tizenhárom bagolyfajból tíz Magyarországon is él, és közülük öt faj lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít – írja az mme.hu.
Az említett madarak rendkívül hasznosak, mert elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is problémát okozó egereket és patkányokat. Ezek nélkül a a madarak nélkül a kártevőket mérgezett csalik kihelyezésével kellene megoldani.
A Magyar Madártani Egyesületet közleménye emlékeztet, hogy a leggyakoribb hazai bagolyfaj, az erdei fülesbagoly elfoglalja az ágvillába kihelyezett vesszőkosarat, de szívesen beköltözik fára, épületfalra rögzített, félig nyitott előoldalú vércseládákba is. Az erdei fülesbagoly nem túl válogatós, ha fészekhelyválasztásról van szó. Ezt kihasználva a mesterséges költőládák, így egy elkészítet hordó is kihelyezhető fára és épületfalra is.
A leginkább emberkövető gyöngybagoly templomok toronysüvegébe, padlásokra telepített költőládákkal; a macskabagoly, a kisebb testű kuvik és füleskuvik pedig nagyméretű mesterséges odúkkal segíthető. A baglyoknak kirakott műfészkek, mesterséges odúk esetében alapelv, hogy ezekbe mindig kell száraz fű, hullott lomb vagy faforgács fészekanyagot tenni, amibe a tojó alakítja ki a tojásoknak a fészekmélyedést.
Az MME még megemlíti, hogy ezekben a mesterséges odúkban egymás szomszédságában fészkelhet a mezei veréb, a széncinege, a seregély, a búbosbanka, a nyaktekercs és a szalakóta.
(Forrás: MME, Fotó: Pixabay)