Az állatvédelem területén ismét felélénkült a vita, sok esetben az alaptalan állítások és a szándékos csúsztatások elterelik a figyelmet azokról az előremutató lépésekről, amelyeket az elmúlt években tettek az állatok érdekében. De mi a valóság Magyar Péter közösségi oldalán tett élő bejelentkezésében elhangzott, állatvédelmet érintő vádjai mögött? Ovádi Péter állatvédelmi kormánybiztos közösségi oldalán cáfolt 10+1 állítást tételesen, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.
Átláthatóság és a civilek támogatása
Sokan úgy vélik, hogy az állam által létrehozott alapítványok tevékenysége átláthatatlan. Ez a kritika érte Magyar Péter részéről a 2023-ban bejegyzett Közös Ügyünk az Állatvédelem Alapítványt, amely azonban a transzparenciát kiemelt célnak tekinti. A szervezet folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt, legyen szó honlapján közzétett eredményekről, sajtóközleményekről vagy szakmai interjúkról. A valódi kérdés tehát nem az átláthatóság hiánya, hanem az, hogy
hajlandóak vagyunk-e észrevenni a bemutatott eredményeket.
Az egyik legfelkavaróbb tévhit, vagy szándékos csúsztatás az, kóbor állatok mindössze 14 napot kapnak az életben maradásra az ebrendészeti telepeken. Az igazság az, hogy ez az állítás évek óta nem állja meg a helyét:
2022-ben ugyanis a minimális tartási időt 45 napra emelték.
Az altatás ma már csak kivételes esetekben lehetséges, amikor se gazda, se menhely nem vállalja az állat gondozását. Emellett Ovádi Péter szerint semmiképpen sem mondhatja azt senki sem, hogy Magyarország az elhagyott állatok hazája lenne, vagy azt, hogy hazánkban a háziállatok fele kóbor. Bár a kóbor kutyák állománya valóban kiemelten kezelendő probléma, a statisztikák azt mutatják: a háztartások háromnegyede tart állatot, és minden második család kutyatartó. A kóbor állatok aránya a teljes kutyaállományhoz képest mindössze 4-5 százalék,
melynek folyamatos csökkentését az állam által támogatott, országos kiterjedésű ivartalanítási programok is támogatják.
Magyar Péter állítása szerint az állatvédő civil szervezeteknek állami segítség nélkül kell boldogulniuk. A valóság azonban az – ahogyan arról a Magyar Állatvédelem is rendszeresen beszámol – hogy az elmúlt két évben több mint 1,2 milliárd forint támogatást kaptak ezek a szervezetek, amely összegből több mint 500 civil csoport részesült. Ez az együttműködés nemcsak pénzügyi segítséget jelent, hanem a közös cél érdekében megvalósuló szakmai partnerséget is. Hasonlóképpen nem igaz az sem, hogy a gyermekek nem részesülnek kellő edukációban az állatvédelem területén.
A gyerekek edukációja nélkül nincs sikeres állatvédelem
A kormányzat ugyanis világossá tette az elmúlt években, hogy az állatvédelem és a felelős állattartás egyik szilárd alapja a tudás. Mint azt a Magyar Állatvédelem is megírta, az idei évben harmadik alkalommal rendezték meg az Állatvédelmi Témahetet a közoktatási intézményekben 315 ezer gyermek részvételével, akik az oktatási tevékenység mellett több mint
58 ezer kilométert sétáltak menhelyi kutyákkal
és több mint 32 tonna tápot gyűjtöttek az állatoknak. Emellett fontos megjegyezni azt is, hogy 2021 óta az Állatorvostudományi Egyetem évről évre meghirdeti az Év Állatvédő Oktatási Intézményei pályázatot, idén már 492 állatbarát bölcsődét, általános iskolát, középiskolát, gyermekotthont és gyógypedagógiai intézményt avattak szerte az országban.
Az állatvédelem fejlődése nem a tévhitek terjesztésével és a szándékos csúsztatásokkal, hanem a cselekvéssel segíthető elő. Az állami és civil összefogás, az edukációs programok és a jogszabályi változások mind azt mutatják, hogy
a felelős állattartás egyre inkább közös üggyé válik politikai hovatartozástól függetlenül.
A kérdés az, hogy az újdonsült közéleti szereplők hajlandók-e szembenézni a tényekkel, és támogatni azokat az erőfeszítéseket, amelyek valódi változást hoztak eddig és hozhatnak a jövőben is.
Magyar Állatvédelem