Egy szinte teljesen épen megőrződött ősállati csontváz felfedezése a brit Jurassic Coast partvidékén új fényt vethet a tengeri hüllők fejlődésének egyik titokzatos korszakára. A paleontológusok szerint a maradvány egy eddig ismeretlen ichthyoszaurusz fajhoz tartozik, amelynek különleges, kard alakú orra miatt a Xiphodracon goldencapsis nevet kapta. Magyar fordítása nyilván még nincs, de talán az „aranyfoki kard-sárkány” illik hozzá legjobban.
A most leírt faj mintegy 193–184 millió évvel ezelőtt, a korai jura időszak Pliensbachi korszakában élt, és körülbelül három méter hosszú lehetett. A kutatók szerint felfedezése segíthet megérteni, mikor és hogyan történt az ichthyoszauruszok egyik legnagyobb evolúciós fordulópontja, amikor régi fajok eltűntek, és új formák vették át a helyüket.
Egy szerencsés lelet a „fossziliák partjáról”
A csontvázat még 2001-ben találta Chris Moore fosszíliagyűjtő a híres Jurassic Coast partjainál, Dorset közelében – ez a 154 kilométer hosszú partszakasz a világ egyik leggazdagabb ősmaradvány-lelőhelye. Moore nem sokkal később a kanadai Royal Ontario Museum-nak adta el a leletet, de a részletes tudományos vizsgálatok csak évekkel később kezdődtek meg.
Dean Lomax paleontológus, a Manchesteri és a Bristoli Egyetem kutatója 2016-ban látta először a csontvázat:
„Már akkor tudtam, hogy különleges példányról van szó, de nem gondoltam, hogy ekkora szerepe lesz abban, hogy egy eddig homályos időszakot megértsünk az ichthyoszauruszok fejlődésében.”
A névben szereplő „Xiphodracon” a görög xiphos (kard) és dracon (sárkány) szavakból származik, utalva a faj különleges orrformájára és az ichthyoszauruszok „tengeri sárkány” becenevére. A „goldencapsis” pedig Golden Cap, a lelőhely neve után kapta a fajt.
Egy sebesült vadász tragikus története
A fosszília nemcsak az evolúciós kérdésekre, hanem az egykori állat életére és halálára is rávilágít. Erin Maxwell, a stuttgarti Természettudományi Múzeum kurátora szerint a csontokon súlyos sérülések és betegségek nyomai láthatók, amelyek az állat életében keletkeztek:
„A végtagcsontok és a fogak deformáltak, ami súlyos sérülésre utal. A koponya harapásnyomait egy nagyobb ichthyoszaurusz hagyhatta – valószínűleg ez okozta a halálát.”
A kutató hozzátette: „Az élet a mezozoikumi óceánokban nem volt könnyű – minden nap a túlélésről szólt.”
Egy rejtélyes evolúciós váltás kulcsa
A Pliensbachi korszakból származó ichthyoszaurusz-leletek rendkívül ritkák, ezért a Xiphodracon goldencapsis igazi kincs a tudomány számára. A kutatók úgy vélik, a faj átmenetet képez két nagy ichthyoszaurusz-csoport között, és segíthet meghatározni, mikor zajlott le a tengeri hüllők közti nagy fajváltás – sokkal korábban, mint eddig hitték.
A kutatók egyelőre nem tudják, mi okozta ezt az evolúciós „nagy tisztulást”, de a Xiphodracon goldencapsis most új kapaszkodót ad a múlt titkainak megfejtéséhez.
Az ichthyoszauruszok nem dinoszauruszok voltak, hanem tengeri hüllők, akik delfinszerű testük és hatalmas szemeik segítségével uralták a jura kori óceánokat. Egyes fajaik akár 20 méteresre is megnőttek!
A különleges lelet jelenleg a Royal Ontario Museum kiállításán látható, ahol a látogatók testközelből csodálhatják meg a 193 millió éves „kardorrú sárkányt”, amely nemcsak egy fajt, hanem egy letűnt világot is életre kelt.
Magyar Állatvédelem
