Tündéri vikunyák érkeztek a Veszprémi Állatkertbe – közölte örömmel közösségi oldalán az intézmény. A patásokat mindenki megtekintheti, hiszen már otthonosan mozognak az állatkerti kifutóban.
Korábban mi is beszámoltunk Bully, az indiai elefánt Veszprémbe történő érkezéséről, melynek részleteit ide kattintva olvashatják el. Most pedig egy kisebb vikunya-csapat érkezett az intézménybe.
Mint bejegyzésükben írják, a vikunya a tevefélék családjába tartozó faj, a két vadon élő dél-amerikai teveféle egyike. A másik vadon élő teveféle, a guanakó közeli rokona, annál azonban jóval kisebb termetű. Az állatkerti tenyészcsapat egy hímből és három nőstényből áll, akik már most sajátjuknak érzik a kifutójukat és nagyon várják a látogatókat.
A vikunya
A vikunya őshonos Argentína, Bolívia, Chile, Peru területein és betelepítésre került Ecuadorban. Az összlétszám növekvőben van a védett területeken, becslések szerint összességében 350 000 egyed élhet ezekben az országokban. Legnagyobb állománya Peruban van, a teljes állomány fele itt él.
Vállmagassága körülbelül 90 centiméter, testtömege 50 kilogramm körüli. A tevefélék közül a legkisebb. A zergékre emlékeztető biztonsággal mozog a sziklákon. Látása és hallása éles, szaglása kevésbé. A vikunya vékony teste, karcsú lábai és hosszú nyaka révén a tevefélék legkecsesebb tagja. Bár rokonai is jól bírják a szélsőséges körülményeket, e faj szívósságban felülmúlja őket, ugyanis 6000 méteres tengerszint feletti magasságban is könnyedén közlekedik a sziklás terepen. Ez úgy lehetséges, hogy az azonos testméretű emlősökhöz képest tömege 50%-kal kevesebb, szíve nagyobb, és vérében több a vörösvértest, így hatékonyabban köti meg az oxigént.
Feltűnően hosszú, finom, csillogó szőrrel rendelkezik, melynek színe változó a halvány fahéjtól a sápadt fehérig. Hosszú gyapja lágyékáról és nyakáról ered. Évente 85 és 550 gramm közötti gyapjúmennyiséget lehet lenyírni a háziasított egyedekről.
A gyapjúfonal erős és rugalmas, többnyire természetes színében használják, mivel a kémiai szerekre érzékeny. A fonalból drága kabátot, ruhát, vállkendőt készítenek. A vastag, selymes gyapjú, amit a történelmi időkben csak az inka nemesség viselhetett, kiváló hőszigetelést biztosít a hőmérséklet ingadozásaival szemben, amivel az állat a természetes környezetében, az Andok 3600–4800 m magas hegyeinek félszáraz legelőin találkozott.
Füvet legel, pihenés közben kérődzik. A nőstények kis csoportokban vándorolnak, amit egyetlen hím vezet, aki az őrködés feladatát látja el, valamint védi a területet a betolakodó más hímekkel szemben. Területük határait közösen lerakott trágyával jelzik.
A hím veszély esetén magas, fütyülésszerű hangot ad ki, ezzel riasztja a többieket. Gyakran és hangosan köp, mint más tevefélék is.
(Forrás: Veszprémi Állatkert Facebook/Wikipedia, Fotó: Balint Kovacs Photography)
Magyar Állatvédelem