Új sáskafaj jelent meg a Bükkben -számolt be közösségi oldalán a nem mindennapi esetről a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.
A Berek természetvédelmi híroldal beszámolója szerint, mivel a megtalált egyed lárva állapotú, azt bizonyítja, hogy nemcsak egy kóborló, éppen a területre tévedt egyedről van szó, hanem a faj a Mátra egyes hegylábperemi részein megtelepedett és sikeresen szaporodni képes.
Azért is fontos, hogy a egyed nem kifejlett állapotú, mivel így nagyobb távolság megtételére még nem képes. Hiszen az egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjébe tartozó fajok lárvája ugyan nagyon hasonló az imágóhoz, azaz a kifejlett rovarhoz, azzal a különbséggel, hogy szárnyatlan, így terjedési képessége csekély, míg a szárnyas imágó röpképes, terjedési képessége kiváló
– olvasható közleményükben.
Hazánk egyik legmeglepőbb megjelenésű sáskafaja a száraz, füves puszták, sztyepp-rétek talajszint közelében élő rovara. Mediterrán eredetű fáj, előfordulása Magyarországon szórványos.
Túlnyomóan homokos vagy kötött talajú területeken, kopár legelőkön és szikeseken is megtalálható, de sehol sem tömeges. A Mátrai Tájegység hegylábperemi részein igen kevés megfelelő élőhely van számára, éppen ez lehet az oka annak, hogy ezidáig nem került szem elé.
A sisakos sáska egyértelműen a globális felmelegedés egyik nyertesének tűnik, hiszen az utóbbi időben egyre több olyan helyen kerül elő, ahonnan korábban nem volt ismert.
A sisakos sáska természetvédelmi oltalom alatt áll, természetvédelmi értéke 50.000 Ft/egyed.
Invazív rovarok is megjelentek hazánkban
Korábban beszámoltunk róla, hogy falánk ázsiai imádkozó sáska jelent meg hazánkban.
Az óriás ázsiai imádkozó sáska (Hierodula tenuidentata) egy nagyméretű, látványos, legtöbbször zöld de néha barnás vagy sárgás testű rovar. Leggyakrabban hosszú életű nőstény egyedei láthatóak, melyek ősszel peterakás vagy napfürdőzés céljából elhagyják a fák lombkoronáját.
A faj a hazánkban őshonos ájtatos manónál (Mantis religiosa) erőteljesebb testfelépítésű, nyakpajzsa rövid és széles. Első pár szárnyain pedig egy-egy feltűnő, fehér folt látható. A fogólábának csípőjén a belső oldalon nincsen sötét színű folt, ellentétben az őshonos fajjal. Közismert rokonától egyértelműen elütő, szokatlan megjelenése miatt észlelői előszeretettel fotózzák le és töltik fel róla képeiket a Facebookra vagy valamelyik citizen science jellegű adatgyűjtő oldalra, hasznos forrást szolgáltatva ezáltal a tudomány számára.
Az óriás ázsiai imádkozó sáska hatása az európai élővilágra vonatkozóan egyelőre kérdéses. Míg az új manó-faj elsősorban a fák, cserjék lombjában él, addig az őshonos imádkozó sáska inkább nyílt területek lágyszárú vegetációjának lakója. Eltérő élőhely-preferenciájuk csökkenti a két faj közötti versengés esélyét, ám aggodalomra ad okot, hogy az inváziós faj nőstényeinek feromonjai vonzzák az őshonos imádkozósáska-hímeket is, csökkentve azok szaporodási esélyét. A védett hazai fajhoz hasonlóan az emberre nézve az új jövevény is teljesen ártalmatlan, sőt a lombkoronában megbúvó kártevők, köztük az inváziós poloskafajok pusztításával jelenléte a kertben elvileg akár hasznos is lehet. További kutatások szükségesek azonban még ahhoz, hogy az új faj hazai jelenlétét bizonyossággal értékelni tudjuk – írták a szakemberek.
(Forrás: Berek.hu/BNPI)
Magyar Állatvédelem