Komoly felháborodást váltott ki a budai XII. kerületben (Hegyvidéken) zajló vaddisznóirtás, amely során az önkormányzat altatólövedékekkel távolítja el a kerületben megjelenő vadakat. Az intézkedés miatt a helyi állatvédők és civilek petíciót indítottak, és nyílt levelekkel fordultak a polgármesterhez – írja a Metropol.
A döntés szerint a vaddisznókat humánusnak nevezett módon, altatással pusztítják el, azonban az állatvédők szerint ez épp az ellenkezője annak. Szerintük nem az állatok „elszaporodása” a probléma, hanem az élőhelyek fokozatos beépítése és beszűkülése, amely miatt a vadak a lakott területekre szorulnak.
Több száz vaddisznó élhet a kerületben
Az önkormányzat szerint akár 400–500 vaddisznó is élhet a kerület erdeiben és kertjeiben, és az üres, elhanyagolt telkek tovább súlyosbítják a helyzetet. A nyári hónapokban megszaporodtak a lakossági bejelentések, mivel az állatok gyakran kóboroltak be a kertekbe, rongálták a kerítéseket, és olykor a kutyákat is megriasztották.
Kovács Gergely polgármester július végén jelentette be, hogy megkezdik az állatok befogását és ritkítását. „A fene sem akar vaddisznókat ölni, de muszáj” – nyilatkozta később, hozzátéve, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) miatt nem szállíthatók el élve az állatok, így az állategészségügyi előírások szerint kell eljárniuk.
Az állatvédők: „Titkolják, amit csinálnak”
A helyi állatvédők szerint az önkormányzat nem átláthatóan kezeli az ügyet, és nem nyitott a szakmai egyeztetésre.
„Hónapok óta küzdünk azért, hogy ne csinálják ezt. Tárgyaltunk velük, de látszott, hogy szakmaiatlan a hozzáállásuk. Próbálják titkolni, mi történik” – mondta egy helyi állatvédő, Judit, a Metropolnak.
A civilek és állatvédő szervezetek szerint a vaddisznók „kivégzése” helyett fenntartható, európai mintájú megoldásokra lenne szükség. Több helyen sikerrel alkalmazzák a lakossági edukációt, az élőhelyek védelmét és a természetbarát riasztási módszereket.
Megölt malacok és növekvő indulatok
A feszültség augusztus végén tetőzött, amikor kiderült, hogy több kismalacot is elaltattak. Ez hatalmas indulatokat váltott ki a közösségi médiában, különösen a „Kampány az Állatkínzók Ellen” Facebook-csoportban, ahol többen „állatkínzásnak” nevezték az eljárást.
A helyi civilek petíciót is indítottak, nyílt leveleket írtak, és kerekasztal-beszélgetéseket szerveztek. Az óbudai önkormányzat példáját hozták fel, ahol állítólag fenntartható, békés megoldásokat találtak a hasonló problémák kezelésére.
Mi lehet a kiút?
Az állatvédők szerint a helyzetre a válasz nem a fegyver, hanem az együttműködés.
„Pozitív lakossági edukációval, a természetes élőhelyek megóvásával és más kerületekkel való közös munkával megoldható lenne a helyzet. Egy csomó fejlett országban együtt tudnak élni ezekkel az állatokkal” – mondták.
Jelenleg azonban a kerületben továbbra is folytatódnak a vaddisznóirtások, és sokan attól tartanak, hogy a jövőben más vadfajok – például rókák vagy őzek – is hasonló sorsra juthatnak. Az önkormányzat a Metropol megkeresésére egyelőre nem reagált.
Az ügy ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy a vadon élő állatokkal való együttéléshez nem elpusztításra, hanem tudatos együttműködésre lenne szükség – a szakemberek és a civilek bevonásával.
Forrás: Metropol
Magyar Állatvédelem