Csodálatos, ugyanakkor életük legszomorúbb napjára készülnek a rajzó kérészek nemzeti parkunk vizeiben!
Idén a megszokottnál jóval korábban, már május utolsó hetében megkezdődött a tiszavirágzás – osztotta meg honlapján a Kiskunsági Nemzeti Park.
Mint megjegyzik, a nyár eleji időszak egyik várt eseménye, hogy a három éve a Tisza iszapjában fejlődő tiszaviráglárvák a felszínre jöjjenek, megkezdjék átalakulásukat és néhány órás násztáncukat, mielőtt befejezik életüket.
Kollégájuk megfigyelése szerint a Tisza alsó szakaszán már főrajzás van. A június 4-én a Maroson, a szegedi torkolat fölött tízes, a Tiszán a belvárosnál erős tízezres, míg Tápénál gyenge százezres nagyságrend volt látható. Tiszainokán, Tiszakécskén is erős rajzás figyelhető meg – írták.
Ezeken a szakaszokat a napokban érdemes még látogatni, mert a hétvégére itt már valószínűleg véget ér a rajzás.
A tiszavirágzás csodálatos jelensége az alkonyati órákban, 18.00 és 21.00 óra között zajlik. Aki szeretne részese lenni ennek a rendkívüli eseménynek, bizony készenlétben kell állnia. Azt is figyelembe kell venni, hogy a kérészek rajzása nem számítható ki pontosan, több mindentől függ. Befolyásolja például a hőmérséklet, a vízállás, a szélviszonyok és a felhősödés is – jegyezték meg.
Mi is az a tiszavirág?
A tiszavirág (Palingenia longicauda) Európa legnagyobb kérésze. 2,5-3,8 cm-es teste a farksertéivel 10-12 cm hosszú is lehet. A nőstényeket könnyen megkülönböztethetjük a hímektől, mivel farksertéik rövidebbek, szárnyaik és testük nagyobb – jellemzi a park.
A vízfelszínre rakják petéiket (egy nőstény 7-8000 db-ot), amelyek lesüllyednek a fenékre. A kikelő lárvák az aljzatba fúrják magukat, három évig itt fejlődnek és az iszap szerves korhadékaival táplálkoznak. Az aljzaton történő furkálásukkal élőhelyet teremtenek más mederfenéki élőlények számára is. Növekedésük befejezéseként a hímek utolsó lárvastádiumukat követően nehezebben repülő un. szubimágóvá válnak, melyek a partra repülnek és újabb vedlés után kezdik meg rövid imágó életüket. A nőstények lárvabőrüket levetése után egyből imágóvá válnak és ezt követően utolsó óráikban csak a párkereséssel és a peterakással törődnek.
A rajzás rendkívül látványos. Előrajzással indul, amikor még csak pár száz rovar jelenik meg a felszínen. A főrajzáskor több ezren, akár milliónyian is lehetnek, majd végül az utórajzás újra kis létszámú. A rajzás az esti órákban, leginkább 18-21 óra között zajlik. Nem csak a faj fennmaradása szempontjából nagy esemény, de számos madár-, hal- és kétéltűfaj is számít az ebből fakadó táplálékbőségre. Hajdanán a gazdák is felhasználták a tiszavirágokat állataik etetésére. Ezt ma már nem lehet megtenni, mivel a tiszavirág védett, az elhullott állatok gyűjtése is tilos.
Azon kívül, hogy egy rendkívül látványos esemény, fontos ökológiai jelentősége is van a tiszavirágzásnak. Számos hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgálnak. Ilyenkor számtalan sirályt, csért, gémet, gólyát láthatunk, amint a terített asztalnál lakmároznak. Hajdan a parasztgazdák is kihasználták a táplálékbőséget állataik takarmányozására. Ezt ma már nem lehet megtenni, mivel a tiszavirág védett, az elhullott állatok gyűjtése is tilos.
Ezen túl a tiszavirág lárvája az aljzaton történő furkálással élőhelyet is teremt más mederfenéki élőlények számára – osztotta meg a nemzeti park.
(Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park, Borítókép: szeged365.hu)