Örömteli példa: Így élnek békességben a hódokkal Zebegényben!
Lehet-e együttműködés a hódokkal? – Hódgátkezelés természetbarát módon. Így oldották meg Zebegényben.
A hódgátkezelés hosszú ideig konfliktusforrás volt természet és ember között. Azonban ma már egyre több jó példa mutatja: a problémák helyett lehetőségként is tekinthetünk ezekre az élőlényekre és munkáikra. Korábban már boncolgattuk ezt a témát, de a a közelmúltban Zebegény település példája rávilágít arra, hogyan alakulhat át a feszültség együttműködéssé. Ami kell hozzá gyakorlatban nem más, mint megfelelő szakmai rálátás, és nyitottság az új, kompromisszumos megoldásokra.
Lakossági panaszból közös megoldás
Zebegény belterületén az elmúlt években több hódgát is létesült. A visszaduzzasztott víz szintje azonban aggodalomra adott okot a helyiek körében – különösen a hirtelen érkező árhullámok esetén. Az önkormányzat lakossági megkeresések nyomán fordult a szakhatóságokhoz, ahol a hódgátkezelés hazai és nemzetközi gyakorlatait is figyelembe véve született döntés.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársa, Juhász Erika javasolta az úgynevezett átereszcsövezést – egy már Szlovéniában is sikerrel alkalmazott megoldást, mely lehetővé teszi a vízszint szabályozását a gát megbontása nélkül. Így a hódok élőhelye megmaradhat, miközben az emberek biztonsága sem kerül veszélybe.
Példaértékű összefogás
A május végi beépítés során több szervezet és szereplő dolgozott együtt. A HUN-REN részéről Juhász Erika és Kanizsay Borbála, a DINPI-től pedig dr. Tóth Balázs hidroökológus, Fórizs-Kun Eszter és Bedő Péter vettek részt. A helyi kivitelezést Zebegény önkormányzata és ifj. Batki László képviselő, valamint a Dunakanyar Környezetvédelmi Egyesület segítette.
A hódgátkezelés során külön köszönet illeti a gátnak helyt adó telektulajdonost, aki a hódok védelmének elkötelezett híveként a csapat munkáját is támogatta.
A lakosság is segíthet: Hódtérkép program
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont folyamatosan gyűjti a lakossági megfigyeléseket a www.hodterkep.hu oldalon keresztül. A Hódtérkép célja, hogy feltérképezze a konfliktusos helyszíneket, ugyanakkor az értékes, hódok által létrehozott élőhelyeket is.
A hódgátkezelés tehát nem csupán természetvédelmi kérdés, hanem lehetőség az együttműködésre ember és állat között. Zebegény példája megmutatja, hogy párbeszéddel és szakmai összefogással fenntartható és minden fél számára elfogadható megoldások születhetnek a természetben zajló változásokra.
(Forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park Facebook)