“Néhány angyal bundát választ szárnyak helyett. Ég veled Zulu!” Ezekkel a szavakkal búcsúzott a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat hősétől, Zulutól. A mentőkutya egy daganatos megbetegedéssel szemben veszítette el a harcot.
A mentőkutyák világában ritkán találkozunk olyan tökéletes párossal, mint amilyet Zulu és gazdája, Attila alkotott. Zulu és Attila a feladás és a félelem ismerete nélkül dolgoztak együtt, hogy elérjék a legmagasabb elismerést, az MRT minősítést a Nemzetközi Mentőkutyás Szövetségtől. Kiemelkedő teljesítményük csúcspontját Törökországban érték el, ahol életmentő munkájuk világszerte elismerést váltott ki.
Azonban a sors kegyetlen fordulatot vett, amikor Zulu szervezetét megtámadta egy könyörtelen betegség. Az alapos és áldozatos küzdelem ellenére a daganattal szembeni harc elveszett. Bátorsága és kitartása mindvégig példaértékű maradt, de végül a Pest vármegyei Kutató-Mentő Szolgált tagjainak el kellett búcsúznia tőle.
A hős kutya halála mély űrt hagyott a csapat szívében, és mindannyiunknak emlékeztetőül szolgál arra, milyen hatalmas értékkel bírnak ezek a négylábú hősök. Munkájuk nyomot hagyott a szívekben és a mentőkutyák történetében egyaránt. Emléke örökké élni fog azok között, akik számára életeket menteni a legnagyobb csoda. Nyugodj békében, Zulu!
Magyar Állatvédelem