Image default

150 milliós támogatást kaptak állatjólétre, mégis állatkínzás miatt nyomoz a rendőrség

Soványnak tűnő tehenekre, elhullott állatokra bukkantak az állatvédők egy kiskunlacházi marhatelepen. A rendőrség vizsgálatot indított, a tulajdonos hallgat. Pedig a telepet működtető cég öt év alatt összesen 843 millió forint állami támogatásban részesült, 2017-ben csak állatjóléti támogatásra kaptak 150 millió forintot egy pályázat keretében – írja az atlatszo.hu

Április 11-én vasárnap az Ebsegély állatvédő egyesület kért segítséget Facebook oldalán egy Kiskunlacházi tanya kapcsán, ahol – ahogy ők fogalmaztak – “rengeteg csontsovány tehén és borjú. Sok elhullott állattetem” volt.

A Holstein-fríz fajtájú tehenekre a Farm-Fríz Kft. egyik telephelyén bukkantak. A rendőrség és a hatósági állatorvos is a helyszínen ellenőrizte a bejelentést. Az atlatszo.hu információi szerint a kft. mindkét telepét ellenőrizték a hatóság emberei.

[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság közlése szerint állatkínzás bűntettének gyanúja miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen.[/perfectpullquote]

Az Ebsegélynek besegítő Országos állatvédőrség arról írt, hogy “Volt egy kis közjáték, mert három férfi gyorsan szeretett volna a tetemekkel teli autóval elsuhanni, de nem jött össze nekik. Köszönjük a Ráckevei Rendőrök munkáját!”. Ezt a kijelentést viszont a rendőrség cáfolta, mint fogalmaztak: “a tetemek eltüntetésére utaló adat/információ az eljárás során nem merült fel.” Azt viszont megerősítették, hogy hét elhullott állatot találtak a rendőrök, amelyek elszállítására az intézkedések megtörténtek. Az élő állatok végül maradtak a helyükön, a vizsgálat pedig elindult az ügyben.


Az 1991-ben alapított cégnek, amelynek számos tulajdonosa van, a tejhasznú szarvasmarha tenyésztése a főtevékenysége.

Jól tejelnek a tehenek

Azt eddig is lehetett tudni, hogy a szarvasmarha tartáshoz számos állami támogatás kapcsolódik – nincs ez máshogy a 2019-ben 470.000 milliós árbevételű Fríz-farm esetében sem.

[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A cég öt év alatt összesen 843.603.709 Ft állami támogatásban részesült. 2017-ben csak állatjóléti támogatásra kaptak 150 millió forintot egy pályázat keretében, derítette ki az atlatszo.hu.[/perfectpullquote]

Emellett a Magyar Államkincstár honlapjáról kiderül, hogy a cég többek közt kapott pénzt “Válságkezelő Program – tejhasznú tehéntartás átmeneti támogatása”, “Termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatása”, “Pénzügyi fegyelem visszatérítése”, “Területalapú támogatás”, “Húsmarhatartás támogatás – 2007-től elválasztott” és “Nemzeti tejtámogatás” jogcímen.

Az atlatszo.hu szerette volna megtudni, mi a tulajdonos álláspontja a történtekről, érdeklődésükre rájuk csapta a telefont, így nem derült ki, hogy miért tűnnek soványnak a tehenek és borjak, miért hever hét tetem a gazdaságban, valamint sor került-e az állatvédők által említett “menekülésre”.

Fajtajelleg, hogy kilátszanak a bordák

Hasonlóan nem nyilatkozott nekik az ügyben eljáró hatósági állatorvos Szelényi Zoltán se, akitől azt tudakolták, vajon soványak-e a tehenek. Ezt azért nehéz első pillantásra eldönteni, mert a húsmarhákkal ellentétben a Holstein-fríz egy kifejezetten csontos, szinte szögletes marhaféle, ami esetében fajtajelleg, hogy a bordák kilátszanak. A leírás szerint a “fajta ideális küllemmel rendelkezik (finom, nemes tejelő jelleg, hosszú és mély, viszonylag lapos mellkas, terjedelmes has, szikár, vékony csontozat, terjedelmes ideális teknő alakú tőgy).”

A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületét is megkeresték, hogy hány állatkínzási esetről tudnak tagjaik között, illetve van-e erről bármiféle statisztikájuk. Az hamar kiderült, a Holstein-fríz nagyon érzékeny állat, és ha nem megfelelő gondozást kap, nem tejel, ez pedig a nagyüzemi állattartásban a legrosszabb, ami egy állattal történhet. Tájékoztatásuk szerint tagjaik közt az elmúlt években nem történt állatkínzási eset, pont amiatt, hogy gazdálkodóként legfőbb céljuk az állatok jóltartása, pont a bevételek maximálizálásának céljából.

Bűnügyi Statisztikai Rendszerből kiderül, hogy 2013-2018 között 34 esetben indult eljárás állatkínzás miatt szarvasmarhákra vonatkoztatva. Összehasonlításképp: kutyák esetében 1881 regisztrált bűncselekményt tartanak számon.

Átlátszó.hu nyomán magyarallatvedelem.hu, fotó: Ebsegély/Facebook

KAPCSOLÓDÓ

Bezsákolt, törött bordájú kutyatetemeket találtak az állatvédők (18+)

magyarallatvedo

Két kutyáját sem táplálta és gondozta megfelelően az állatkínzó nő

Marci

Oltás állatkínzás ellen? – gyerekkorban kell „beadni”

magyarallatvedo