Image default

Negyvenegy állatkínzó ül rács mögött

Ma reggel tettük közzé Dr. Vetter Szilvia Phd., az Állatorvostudományi Egyetem, Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központ központvezetőjének kutatását, melyből kiderült, hogy jelenleg 41 ember van lecsukva vagy csak állatkínzásért, vagy állatkínzásért is. A központvezető az Indexnek nyilatkozott, szó szerint tesszük közzé a cikket:

„Jelenleg 41 fogvatartott, köztük 39 férfi és két nő tölti büntetését állatkínzás bűncselekmény elkövetése miatt Magyarországon. Vannak, akik kizárólag állatkínzásért, illetve állatkínzásért is halmazati büntetésként kiszabott szabadságvesztésüket töltik. Vagyis nem igaz az az állítás, hogy az állatkínzók mindig megússzák a letöltendő börtönbüntetést.

Érthető, hogy a közvéleményt felháborítják ezek az esetek, de nem gondolom, hogy minden állatkínzásos ügyet letöltendő börtönbüntetéssel kellene zárni.

– mondta az Indexnek Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központ tudományos munkatársa. A bíróságnak kell esetileg mérlegelnie a cselekményt. Szerinte a büntetéskiszabásnál nagyobb szerepet kaphatna a közérdekű munka, amely kivédi a börtönártalmakat, van rehabilitációs hatása, és nem kerül pénzébe az államnak.

Sokszor elhangzik, hogy az állatkínzásért kiszabható letöltendő szabadságvesztés maximumát meg kellene emelni. Márpedig törvényi szigor tekintetében Magyarország egyáltalán nem áll rosszul, a felső középmezőnyben vagyunk, nálunk öt évet is lehet kapni állatkínzásért. Ezzel szemben Ausztriában, ahol az állatvédelem helyzete elég jónak mondható, a maximálisan kiszabható büntetés csupán két esztendő.

Az állatvédelmi jogi kutató úgy látja: ha a meglévő jogszabályainkat maradéktalanul be tudnánk tartatni, azonnal előrébb lépnénk néhány lépcsőfokot. De ehhez sok minden szükséges. Egyrészt az emberek jogkövetése, aminek alapfeltétele, hogy az állatokkal szembeni szemlélet, a néplélek eljusson egy bizonyos fokra, ez azonban mindenütt nagyon lassú folyamat. Másrészt következetes hatósági munkára és jogalkalmazói tevékenységre is szükség lenne. Utóbbinál nagyon fontos, hogy az állatkínzásos bejelentéseknél a helyszínre kiérkező rendőri szervek országszerte kellő komolysággal, a valódi súlyuknak megfelelően kezeljék ezeket az eseteket. Már csak azért is, mert már tudományos kutatások bizonyítják, hogy

AZ ÁLLATKÍNZÁS ÉS AZ EMBEREK ELLENI ERŐSZAK KÖZÖS ALAPOKON NYUGSZIK.”

via Index

KAPCSOLÓDÓ

Eltiltották az állattartástól az állatkínzót

magyarallatvedo

Megjelent az ország első állatvédelmi mesekönyve

magyarallatvedo

A lezárás alatt kilencven százalékkal nőtt az állatkínzásos esetek száma

magyarallatvedo