Teljes békafajok kipusztulásához vezethet hamarosan a franciák „békacomb-mohósága”!
Franciaországban imádják a békacombot, de annyira, hogy az már veszélyt jelent egyes ázsiai, és dél-európai fajokra – figyelmeztetnek tudósok és állatorvosok. Több mint 500 szakértő szólította fel Emmanuel Macront, hogy „vessen véget a békák kizsákmányolásának”, és védje meg a kétéltű teremtményeket – közölte a Mandiner.
Bay Ismoyo / AFP
A hírről beszámoló Guardian szerint az Európai Unió minden évben 80-200 millió békát importál Indonéziából, Törökországból, Albániából, valamint Vietnámból, de ennek nagy részét mind a franciák fogyasztják el.
Mint írták, a tiltakozók szerint mindez azért teremt érdekes helyzetet, mert az EU-s vadvédelmi stratégia védi a békákat Európában, mégis tolerálják, hogy más országokból milliószámra behozzák őket emberi fogyasztásra.
A ftranciák miatt tTöbb békafaj már kifejezetten veszélyeztetett a békafogyasztás miatt: a például Celebeszen honos folyami béka (Limnonectes macrodon), a rákevő Fejervarya cancrivora és a rizsföldi Fejervarya limnocharis állománya az intenzív kereskedelem miatt már erősen lecsökkent – közölték.
Dominikán már szinte teljesen kipusztult egy békafaj
De nemcsak a franciák fogyasztanak békacombot szívesen. Húsz éve az egyik legnagyobb példányszámú béka volt a világon, mára csak 21 maradt belőlük! A dominikai hegyi csirkebékák lehet örökre eltűnhetnek.
A túlvadászat és egy gombabetegség is hozzájárult ahhoz, hogy a kihalás szélére sodródott a hegyi csirkebéka Dominika szigetén. A biológusok szerint soha ilyen gyors ütemű példányszámcsökkenést nem regisztráltak még vadon élő állatnál – sokkolt a Prove.
A Dominikai Köztársaság korábban még zengett a hegyi csirkebékák (Leptodactylus fallax) hangjától. Mára azonban szinte teljesen eltűnt ez a béka hang a karibi szigetről, ahogy maga a békafajta is.
Két évtizeddel ezelőtt még a világ legnagyobb példányszámban fellelhető békafajtája volt, annak ellenére is, hogy csak néhány karibi szigeten élt. Mára azonban egy közelmúltban publikált tanulmány szerint mindössze 21 maradt belőlük természetes körülmények között.
EZ A BÉKA ELKÉPESZTŐ, KÖRÜLBELÜL 20 CENTIMÉTER HOSSZÚRA NŐHET, ÉS TÖBB MINT EGY KILOGRAMMOT NYOMHAT. MIND A HÍMEK, MIND A NŐSTÉNYEK FONTOS SZEREPET JÁTSZANAK A FIATALOK FELNEVELÉSÉBEN. DOMINIKA EGYIK LEGFŐBB RAGADOZÓJA VOLT EZ AZ ÁLLAT, AMELY ROVAROKAT, KISEMLŐSÖKET, KÍGYÓKAT, DE AKÁR MÁS BÉKÁKAT IS FOGYASZT
– mondta Andrew Cunningham, a Londoni Zoológiai Társaság (Zoological Society London, ZSL) vadon élő állatok járványügyi vezetője.
Több tényező vezetett a majdnem kihaláshoz
A béka pusztulásának rendkívüli gyorsasága megdöbbentette a biológusokat. Szerintük ez az egyik leggyorsabb ütemű majdnem teljes kipusztulás, amelyet vadon élő állat esetében valaha is feljegyeztek. Egy igazi ökológiai katasztrófa, amelyről – talán nem is meglepetés – részben az ember tehet.
A neve ellenére a béka nem is a hegyekben él, és nem is csirke. Utóbbi azonban okkal került bele a hétköznapi nevébe. Azt mondják ugyanis, hogy az íze hasonlít a csirkehúséra. A szigetlakók és az oda látogató turisták ezért előszeretettel fogyasztották a borssal és fokhagymával kisütött hegyi csirkebékát. Az ebből fakadó túlvadászat pedig jelentősen megcsappantotta a példányszámot – közölte a Prove.
A kihalás közeli állapot felé taszították a hegyi csirkebékát a vulkánkitörések és az emberi terjeszkedés miatti élőhelyvesztés is.
A hegyi csirkebéka példányszámának rohamos csökkenéséhez vezetett a chytrid gomba is, amely a kétéltűek bőrét fertőzi meg. A béka letargikussá válnak tőle, és egy hónapon belül elpusztul.
A gombát a világ számos részén okolják a kétéltűek példányszámának csökkenéséért. Sehol nem volt azonban olyan gyors és komoly a hatása, mint Dominika szigetén. Először 2002-ben jelent meg ez a betegség, és 18 hónapon belül a populáció 80 százalékát kiirtotta.
(Forrás: Mandiner/ Prove/The Guardian Fotók: utajovobe.hu, Phil Bishop/Klaus Rudloff Berlin)
Magyar Állatvédelem