Fiatal parlagi sast figyeltek meg a Dél-Mezőföldön! Robosztus testfelépítésű ragadozó madár, erős, hosszú karmú lábakkal, szárnyfesztávolsága elérheti a 180-215 centimétert.
Tolna vármegyében a Dél-Mezőföldön egy fiatal parlagi sast figyelt meg a természetvédelmi őrszolgálat. A parlagi sas (Aquila heliaca) Eurázsia nagy kiterjedésű füves és erdős pusztáinak madara. Elterjedésének nyugati határát a Kárpát-medencében éri el – közölte a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság.
Robosztus testfelépítésű ragadozó madár, erős, hosszú karmú lábakkal, szárnyfesztávolsága elérheti a 180-215 centimétert.
A második legnagyobb európai sas.
Vérmes ragadozó, fő tápláléka az ürge és a hörcsög, télen főleg a mezei nyúl, de kisebb rágcsálókat, hüllőket és madarakat, sőt sünt is fogyaszt. A párok egy életre együtt maradnak, ha azonban az egyik elpusztul, a másik általában új párt talál, és a következő évben újra költésbe kezd. Gallyfészkét fára építi, amit akár évtizedekig használ és minden évben fokozatosan bővít, így az hatalmasra nőhet. Általában két-három fiókát nevel. A kárpát-medencei állomány nem vonul el télen, de a fiatal madarak 3-4 éves korukig Délkelet-Európába kóborolnak – jegyezte meg a Nemzeti Park.
A parlagi sas élőhelyének megfogyatkozása, a mérgezések, az áramütések, az illegális vadászata miatt, világállománya kritikusan veszélyeztett.
Magyarországon található a faj harmadik legnagyobb ismert állománya Kazahsztán és Oroszország után,
ezért az európai állomány esetében a hazai populáció megőrzése kiemelt természetvédelmi feladat. A nyolcvanas évek elejére a hazai állománya a kihalás szélére sodródott, azonban a kiemelt fajvédelmi intézkedéseknek köszönhetően a világon egyedül a Kárpát-medencében gyarapodik népessége. A hazai állomány főleg az Alföldön, a középhegységekben és a Kis-Alföldön fészkel, bár már Fejér vármegyében is megjelent, Tolnában még mindig csak ritka vendég.
A parlagi sas 1954 óta védett és 1982 óta fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 000 000 forint.
(Forrás: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Kép és szöveg: Kováts László természetvédelmi őr)