Komoly indulatokat gerjesztett Ausztráliában az a hatósági beavatkozás, amelynek során helikopterekről lőttek le mintegy 700 koalát a Victoria államban található Budj Bim Nemzeti Park területén.
A culling-művelet április elején indult, közvetlenül azután, hogy kiterjedt bozóttüzek súlyos károkat okoztak több mint 2000 hektárnyi koalaélőhelyen. A hatóságok hivatalos álláspontja szerint a cél az volt, hogy megakadályozzák a súlyosan sérült, kiszáradt és élelem nélkül maradt állatok további szenvedését – a beavatkozásra állatorvosi szakvélemények alapján került sor.
A végrehajtás módja azonban széles körű vitát váltott ki: az állatokat mesterlövészek helikopterről, akár 30 méteres távolságból lőtték ki. Számos állatvédelmi szervezet embertelennek és aránytalannak ítélte a beavatkozást, különösen annak fényében, hogy nem zárható ki: egészséges egyedek, köztük kölykeiket nevelő nőstények is az akció áldozatává váltak.
A Friends of the Earth Melbourne közleményében azt sürgette, hogy az ilyen jellegű légi kilövések kizárólag végső eszközként alkalmazhatók. A szervezet egyúttal felszólította a hatóságokat a művelet azonnali felfüggesztésére, valamint független megfigyelők részvételének biztosítására. A nyilatkozat szerint ez az első ismert eset, amikor koalákat helikopterről, éles lőszerrel lőttek le Ausztráliában – a gyakorlat pedig szerintük veszélyes etikai precedenst teremt.
A Koala Alliance állatvédelmi szervezet arra figyelmeztetett, hogy a művelet során valószínűleg olyan nőstény állatok is elpusztultak, amelyek még kölykeikről gondoskodtak. „Amennyiben a kilövés a fákon tartózkodó egyedekre irányult, úgy elképzelhető, hogy számos kölyök anyai védelem és táplálék nélkül maradt. Ez a gyakorlat kegyetlen és méltatlan egy civilizált társadalomhoz” – fogalmaztak közleményükben.
Bár a regionális kormány a döntés jogosságát állatorvosi szakvéleményekkel és a helyszíni körülmények súlyosságával indokolta, a közfelháborodás fokozódik. Egyre többen követelik a művelet átfogó, független vizsgálatát, valamint a vadállatokkal kapcsolatos krízishelyzetek humánusabb, átláthatóbb és célzottabb kezelését.
A koalák helyzete egyébként is aggasztó: az élőhelyek pusztulása, a klímaváltozás és a rendszeres bozóttüzek következtében populációjuk az elmúlt években drámai mértékben csökkent. Szakértők szerint az ilyen radikális intézkedések ahelyett, hogy megoldást jelentenének, hosszabb távon csak tovább növelik a faj fennmaradásával kapcsolatos kockázatokat.
Magyar Állatvédelem