Egy különleges kutatás zajlik hazánkban, amely nemcsak az állatok viselkedéséről, de az emberi nyelv evolúciójáról is új ismereteket adhat. És mindezt vaddisznók segítségével.
A nyelv eredetét kutatják – sérülés nélkül
A Budakeszi Vadaspark és az ELTE Etológia Tanszékének kutatói világelsőként vizsgálják a vaddisznók agyműködését egy teljesen ártalmatlan, nem invazív (beavatkozást nem igénylő) módszerrel. A cél: megérteni, hogyan fejlődhetett ki az emberi beszédkészség.
A kutatás során az állatok fejére elektródákat helyeznek, melyekkel az agy elektromos aktivitását (EEG) mérik. Mindezt altatás, fájdalom vagy műtét nélkül, az állatok teljes nyugalmának biztosítása mellett.
Miért éppen vaddisznók?
Az ELTE kutatói már régóta vizsgálják a kutyák és törpemalacok agyműködését. Most azonban egy új irányt vettek: összehasonlítják a háziasított állatokat vad rokonaikkal. A vaddisznók különösen érdekesek, hiszen közeli rokonai a házi sertéseknek – így megérthető, hogy a háziasítás hogyan formálhatta az agyat és a kommunikációs képességeket.
Vadmalacból kutatótárs
2023 tavaszán több vadmalac született a Vadasparkban, akiket az anyjuk elhagyott. A gondozók kézből nevelték fel őket, így az emberekhez szoktak. Ez a bizalom tette lehetővé, hogy a kutatók elektródákat helyezzenek a fejbőrükre, és megfigyelhessék agyműködésüket.
Ez az első alkalom a világon, hogy vadasparkban élő vaddisznókon sikeresen végeztek EEG-mérést, fájdalom és stressz nélkül.
Különleges kiképzés a kutatás érdekében
Ahogy a vadmalacok felnőttek, méretük és erejük miatt a közvetlen emberi jelenlét már veszélyesebb. Ezért a kutatók és a Vadaspark munkatársai egy egyedi tréningprogramba kezdtek, hogy az állatok továbbra is részt vehessenek a kutatásban – immár felnőttként is.
A cél: a vaddisznók megtanulják, hogy önszántukból 20 percig mozdulatlanul feküdjenek, miközben az elektródák biztonságosan felhelyezhetők a fejükre. Mindezt úgy, hogy a kutatók a kerítés túloldaláról végzik a vizsgálatokat.
A kutatás jelenleg is zajlik a Vadaspark egy erre a célra kialakított részén, és reményt keltően halad.
Mit tanulhatunk ebből?
Ez az innovatív kutatás nemcsak a vaddisznók iránti empátiát és megértést növeli, hanem hozzájárul annak megértéséhez is, hogy az emberi nyelv hogyan fejlődött ki az állatvilágból. Mindezt úgy, hogy az állatok jóléte mindig az első helyen áll.
A Budakeszi Vadaspark és az ELTE munkatársai példaértékű módon mutatják meg, hogyan lehet tudományos áttörést elérni az állatokkal való együttműködésen keresztül – nem rajtuk uralkodva, hanem velük együtt dolgozva.