A pünkösdi hétvége különleges élményt hozott a Hortobágyi Nemzeti Park látogatói számára, amikor két vendégük az egyik halastón egy igazán nem mindennapi ritkaságot fotózott. A lencsevégre került állat egy albínó színezetű eurázsiai hód (Castor fiber) volt, mely bizonyítja, hogy a természet mindig képes meglepni bennünket.
Az albínó csoda részletei
Az albínó állatok a természetben nem gyakori látványosságok. Ezek az egyedek általában fehér vagy rózsaszín szőrzettel, tollazattal vagy pikkelyekkel, illetve jellegzetesen vöröses szemekkel rendelkeznek. Az albinizmus – melynek neve a latin albus szóból ered – genetikai rendellenesség, amely emlősöknél, madaraknál, hüllőknél, kétéltűeknél és halaknál is előfordulhat. Az albínó hód különlegessége miatt érdekessé vált nem csak a természetfotósok, hanem a természetvédők és a látogatók körében is.
Az eurázsiai hód története hazánkban
Az eurázsiai hód az Eurázsia legnagyobb termetű rágcsálója és az egyetlen őshonos képviselője a hódfélék családjának (Castoridae) Európában és Ázsiában. Magyarországon az utolsó ismert eurázsiai hódot 1854-ben ejtették el, sőt, a Nagyalföld területéről már korábban, valószínűleg az 1600-as évekre kipusztult. A hódokat kártételük miatt, valamint prémjük, pézsmájuk és esetenként húsukért is vadászták.
Az 1990-es évek elejétől kezdődött visszatelepítési program sikeresen helyreállította a faj hazai populációját. Manapság az eurázsiai hód nemcsak az erdős, természetes élőhelyeken, hanem az ember közelségében, például mesterséges halastavakon is megfigyelhető. Ez a visszatérés nem csupán a biológiai sokféleség gazdagodását jelzi, hanem értékes példája a természetvédelem és a fajmegőrzési erőfeszítések sikerének is.
Az ökoszisztéma-mérnök és a társadalmi viták
Bár a hód természetátalakító tevékenységei révén – gyakran „ökoszisztéma-mérnökként” is emlegetik – számos ökológiai előnnyel járhat a vízparti élővilág számára, jelenlétük ugyanakkor ember-vadvilág konfliktusok forrása is. A hódok ásatásai és vízfolyások befolyásolása olykor károkat okozhatnak a mezőgazdasági területeken vagy éppen városi infrastruktúrák közelében, így társadalmi megítélésük gyakran megosztott.
Jogi védelem és természetvédelmi jelentőség
Az európai természetvédelmi előírások között az eurázsiai hód a Natura 2000-es, közösségi jelentőségű jelölőfajok egyike, melyre számos tagállamban kiemelt védelem vonatkozik. Magyarországon 1988 óta védett állatként szerepel, és természetvédelmi értéke 50.000 Ft. Ezen védelem célja nem csupán a faj túlélésének biztosítása, hanem az ökoszisztémák egészségének megőrzése is, melyben a hód kulcsszerepet tölt be.
Összegzés
A pünkösdi fotózás kapcsán érkező albínó hód nem csak egy ritka genetikai jelenséget testesít meg, hanem egyben az ember által okozott veszélyek és a természetvédelem révén elért sikerek mérföldkövét is. Ez a különleges állat és a hozzá kapcsolódó történet jól példázza, hogy a múlt hibái ellenére, a tudatos beavatkozás lehetőséget teremt a természet csodálatos újjáéledésére – még akkor is, ha ez időnként ugyanakkor vitákat vált ki az emberi települések és a vadvilág kölcsönhatásában.
Magyar Állatvédelem
