Az Ebrendészek Országos Szövetsége (EOSZ) egy évvel ezelőtt kezdte meg szervezett szakmai munkáját azzal a céllal, hogy valódi megoldásokat találjon a kóborállat-helyzet, valamint az ebrendészeti és gyepmesteri telepek működésének problémáira. A szervezet szerint elkészült egy átfogó reformprogram, amely többek között a 45 napos altatási szabály eltörlését, a megelőzés erősítését, kötelező állatjóléti intézkedéseket és országos szintű szakmai változtatásokat tartalmaz.
Az alábbiakban változtatás nélkül közöljük az EOSZ – Ebrendészek Országos Szövetsége bejegyzését.
„Amikor egy évvel ezelőtt, mint EOSZ megkezdtük ezt a szervezeti munkát, az addigi tapasztalataink, az évek során megszerzett tudásunk és a hozzánk eljutott információk alapján felállítottunk egy fontossági sorrendet az ebrendészeti/gyepmesteri telepeket és az ezekhez kapcsolódó feladatokat illetően.
Mi, a vezetőség, akik ebben a szövetségben dolgozunk, hosszú évek óta ezen a területen tevékenykedünk. Szinte nincs olyan probléma, amellyel ne találkoztunk volna már. Látunk jól működő rendszereket, látunk fejlődni akaró telepeket, de látunk olyan helyeket is, ahol a problémák akár évtizedek óta halmozódtak és ahol semmiképpen sem akarnak változtatni.
Az elmúlt egy évben többek között elkészítettük a jelenleg hatályos kóborállat-rendelet teljes módosítási javaslatát és egy olyan országos átfogó reform programot, amely a jelenlegi rendszer hibáira nem tüneti kezelést, hanem valódi megoldásokat kínál.
Benne van például a 45 napos altatás teljes eltörlése, helyébe a kötelező megelőzés lép, a kötelező járőrszolgálat rendszere, a kötelező állatjóléti intézkedések, valamint mindaz a gyakorlati tapasztalat, amelyet az ország különböző pontjain végzett sok éves munkánk során szereztünk.
A mi fókuszunk elsősorban azokon a településeken, gyepmesteri, ebrendészeti telepeken van, ahol a legnagyobb problémák alakultak ki.
Vannak telepek, ahol a változáshoz hatósági intézkedésre van szükség.
Vannak, amelyeket a hatóságnak be kell zárnia.
Olyanok, ahol csak komoly bírságok és eljárások után indul el bármiféle változás és vannak olyan telepek is, ahol az első beszélgetés után felismerik, hogy segítségre van szükségük, elfogadják és azonnal megkezdik a szükséges változtatásokat.
Mi minden olyan telepet támogatunk, amely valóban változtatni akar.
Szövetségünkbe való belépéssel elfogadják etikai szabályzatunkat, melynek alapja a humánus, állatbarát szemlélet.
Cserében mi, még a legapróbb részletekben is segítünk. Például, hogy milyen etető- és itatórendszer a legmegfelelőbb, az engedélyek megszerzésében, a telep teljes kialakításában. Segítünk a szervezeti működési szabályzatok elkészítésében, fertőtlenítési, takarítási és etetési protokollok kialakításában.
Folyamatosan jelen vagyunk állatvédők bevonásával és felügyeljük az állatok útját az ebrendészeti telepre bekerülésüktől a kikerülésükig.
Ezzel párhuzamosan segítünk a településeknek, olyan megelőző programokat kidolgozni, amelyek már egy éven belül látványos eredményeket hozhatnak a kóborállat-helyzet kezelésében és az állattartási kultúra javításában.
Nem kell várni az új országos átalakításra, hiszen az annyira nagy feladat, hogy hosszabb időt is igénybe vehet. El lehet kezdeni a változtatást kisebb mértékban is, települési és gyepmesteri telep szintjén is, hiszen amíg a változásra várunk, az állatok addig is tovább szenvednek.
Mi az a szakmai szervezet vagyunk, amely nem távolról próbál véleményt mondani egy telepről.
Mi kimegyünk a helyszínre.
Megnézzük.
Felmérjük.
Beszélünk az érintettekkel.
Megvizsgáljuk a problémákat.
Az adott településre, az adott gyepmesteri telepre, az adott problémára próbáljuk megtalálni a legjobb megoldást.
Közben nagyon sok információ érkezik hozzánk az ország minden részéről.Állatvédőktől, önkéntesektől, örökbefogadóktól, civilektől, állatbarátoktól. Az emberek elmondják, amit látnak.Mi meghallgatjuk Őket.A mi feladatunk az, hogy a hozzánk eljutott információknak utánajárjunk és azok valóságtartalmát objektíven megvizsgáljuk.Jogvédő és szakmai szervezetként ez a kötelességünk.
Még mindig kevesen vagyunk, de ma már olyan csapat áll mögöttünk, amely rendkívül hatékony feltáró munkát végez.
Olyan önkéntesek és segítők dolgoznak velünk nap mint nap, akiknek a munkája a nyilvánosság előtt szinte láthatatlan, mégis nélkülözhetetlen.
Ezúton is szeretném megköszönni minden önkéntesünknek és segítőnknek azt a rengeteg munkát, amelyet a háttérben végeznek.
Mert sok esetben a nyilvánosság csak egy pár megmentett állatot lát.
Mi viszont azt látjuk, hogy egy-egy feltárt probléma, egy-egy kijavított rendszerhiba vagy egy-egy új gyepmesteri telepi gyakorlat nem egy állat életét változtatja meg, hanem hosszú távon több százét, akár több ezerét.
Ezért javasoljuk mindig mindenkinek inkább az együttműködést.
Sokkal egyszerűbb segítséget kérni egy valódi szakmai szervezettől, mint illegális módszerekkel, jogsértésekkel vagy a problémák eltitkolásával próbálni kezelni a kóborállat-kérdést.
Egyszerűbb közösen megoldást találni, mint azt keresni, hogyan lehet elkerülni a változást.
Sokkal jobban szeretünk egy település polgármesteréhez, jegyzőjéhez, vezetőihez úgy megérkezni, hogy együtt akarnak velünk működni.
Amit szeretnék, hogy mindenki megértsen, az nagyon egyszerű.
Mi ezt nem egy munkaként csináljuk.
Nem azért vagyunk itt, mert ezért fizetést kapunk. Nem azért ülünk autóba hajnalban, nem azért vesszük fel éjszaka a telefont, nem azért járjuk az országot és nem azért töltünk el napi sok-sok órát dokumentumokkal, bejelentésekkel, telepekkel és hatósági ügyekkel, mentéssel, mert ez egy könnyű út lenne.
Hanem azért, mert szívvel-lélekkel csináljuk.
Mert látjuk azokat az állatokat, akiket más nem lát.
Látjuk azokat a problémákat, amelyekről sokan inkább nem beszélnek. Azt a rengeteg szenvedést, amelyet meg lehetne előzni, ha időben történne segítség és valódi szakmai munka.
Pontosan ezért nem fogunk megállni, addig, amíg az állatok sorsa érezhetően jobbra nem fordul, amíg a megelőzés nem lesz fontosabb, mint a következmények kezelése.
Amíg a kóborállat-kérdésre nem a legegyszerűbb, hanem a leghatékonyabb és legemberibb megoldások születnek.
Mi nagyon szívesen segítünk.
Sőt, valójában ez az elsődleges célunk.
Számunkra az állatok érdeke mindig előrébb való, mint bármilyen személyes érdek, pozíció vagy kifogás.
A teljes reformprogram készen áll.
A kérdés már csak az, hogy ki akar velünk együtt dolgozni…”
Magyar Állatvédelem

