A természetben május vége és június eleje az egyik legmozgalmasabb időszak. A Körös–Maros Nemzeti Park területén fészkelő ragadozó madaraknál ilyenkor szinte egyszerre figyelhetjük meg a költési időszak valamennyi szakaszát: vannak fajok, amelyek még csak párt választanak, mások tojásaikon ülnek, sok helyen már pelyhes fiókák nevelkednek, néhány fészekben pedig a fiatal madarak már első szárnypróbálgatásaikat végzik.
A különbségek mögött eltérő életmódok, vonulási szokások és fejlődési stratégiák állnak.
A rétisasok már szinte kamaszkorú fiókákat nevelnek
A hazai ragadozó madarak közül az egyik legkorábban költő faj a rétisas. Ezek a hatalmas madarak egész évben ugyanazon a területen élnek, így már a tél végén megkezdhetik a költést.
A tojásrakás rendszerint februárban történik, gyakran még a hideg, havas időszakban. Nem ritka, hogy a kotló madarat hó borítja, miközben a tojásokat melengeti.
A korai kezdésre azért van szükség, mert a rétisasok fiókái hosszú ideig fejlődnek a fészekben. Május végére már tekintélyes méretűek, és rendkívül sok táplálékot igényelnek. Csapadékos években a folyók zöldárjai ilyenkor különösen gazdag táplálékforrást biztosítanak számukra, hiszen az ártérre kijutó halak könnyű zsákmányt jelentenek a szülőknek.
A parlagi sasoknál még pelyhes fiókák lapulnak
A pusztai élőhelyek egyik csúcsragadozója, a parlagi sas valamivel később kezd költésbe.
Ennek eredményeként június elején a fészkekben még többnyire fiatal, pelyhes fiókák találhatók, amelyek teljes mértékben szüleik gondoskodására szorulnak.
A következő hetekben ezek a fiókák látványos fejlődésen mennek keresztül, mielőtt elérkezik első repülésük ideje.
A kerecsensólymok gyorsabban fejlődnek
A magyar puszták ikonikus ragadozója, a kerecsensólyom nagyjából a parlagi sassal egy időben kezdi meg a költést.
Fiókái azonban gyorsabb ütemben fejlődnek. A legidősebb fiatalok ilyenkor már látványosan tollasodnak, és hangos hangjelzésekkel követelik a táplálékot szüleiktől.
A kerecsensólyom Európa egyik leggyorsabb és legértékesebb ragadozó madara, amelynek hazai állománya természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű.
A kék vércsék még csak most kezdik a családalapítást
A kék vércse hosszútávú vonuló madár, amely a telet Afrika szubszaharai térségeiben tölti.
Mivel csak április végén érkezik vissza Magyarországra, költési időszaka is jóval később kezdődik. Június elején még olyan párokat is találhatunk, amelyeknél csupán a párzási időszak zajlik, és a tojásrakás csak ezt követően kezdődik meg.
A darázsölyv még csak most érkezett haza
A legkésőbb visszatérő hazai ragadozó madarak közé tartozik a darázsölyv.
Ez a melegkedvelő faj a telet Afrikában tölti, és csak késő tavasszal érkezik vissza költőhelyeire. Június elején sok pár még csak territóriumot foglal, és a költés tényleges kezdete még előttük áll.
Ez jól mutatja, hogy ugyanabban az időszakban egyes fajoknál már majdnem kirepülnek a fiatalok, míg másoknál még csak a családalapítás első lépései zajlanak.
A természet ilyenkor mutatja legszebb arcát
A tavasz vége és a nyár eleje a madárvilág egyik legizgalmasabb időszaka. A Körös–Maros Nemzeti Park élőhelyein egyszerre találkozhatunk tojásokat őrző szülőkkel, pelyhes fiókákkal, tollasodó fiatalokkal és első repülésükre készülő ragadozó madarakkal.
A természetvédelmi szakemberek számára ez a költési szezon legfontosabb időszaka, hiszen ilyenkor dől el, hogy a különböző fajok mennyire sikeresen tudják felnevelni következő generációjukat.
Magyar Állatvédelem
Fotó: Balla Tihamér