Image default

Gyűrűt kaptak a parlagi sasfiókák, így zajlottak a fontos természetvédelmi munkák a Körös–Maros Nemzeti Parkban

Június közepén ismét fontos természetvédelmi feladat zajlott a Körös–Maros Nemzeti Park területén: a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei több mint harminc parlagi sasfiókát gyűrűztek meg. A program célja, hogy hosszú távon nyomon kövessék a fokozottan védett ragadozó madarak életét, mozgását és állományának alakulását.

fotó: Balla Tihamér KMNP

A gyűrűzés során nemcsak jelölést kaptak a fiókák, hanem számos olyan adatot is rögzítettek, amely a faj védelmét szolgálja.

Két nap alatt 33 sasfióka kapott gyűrűt

Június 15-én a Cserebökény központú mintaterületen dolgoztak az MME szakemberei. Nyolc fészekben összesen 16, 3,5–7,5 hetes fejlettségű parlagi sasfiókát gyűrűztek meg.

A területen további öt fészket is ellenőriztek, ezeknél azonban csak drónos felmérésre volt lehetőség, mivel a fészkek elhelyezkedése vagy a fák állapota nem tette biztonságossá a felmászást.

Másnap, június 16-án a Hódmezővásárhely környéki mintaterületen folytatódott a munka. Itt hét fészekben 17 sasfióka kapott gyűrűt, míg további öt fészeknél szintén drónnal végeztek ellenőrzést.

A Földeák, Óföldeák és Maroslele külterületén található három ellenőrzött fészek közül végül egyben tudtak gyűrűzést végezni, ahol három fiókát jelöltek meg.

Kétféle gyűrű kerül a fiókák lábára

A parlagi sasfiókák bal lábára hagyományos ornitológiai fémgyűrű, jobb lábukra pedig egy jól leolvasható, háromjegyű kódot tartalmazó színes jelölőgyűrű került.

Ennek köszönhetően a madarak későbbi megfigyelésekor sok esetben már távolról is azonosíthatók anélkül, hogy ismét be kellene fogni őket.

Nemcsak gyűrűzés, hanem tudományos adatgyűjtés is

A szakemberek minden egyes fiókáról részletes biometriai adatokat is rögzítettek.

Megmérték többek között:

  • a testtömegüket,
  • a karomhosszukat,
  • a csüdhosszukat,
  • valamint a farkuk hosszát.

Emellett DNS-mintát is vettek a madaraktól, a fészkek közeléből pedig köpeteket és genetikai vizsgálatokhoz szükséges tollakat is gyűjtöttek.

Fontos kiemelni, hogy a megadott 3,5–7,5 hetes kor nem a tényleges életkort, hanem a fiókák fejlettségi állapotát jelöli.

🦅 Tudtad?
A parlagi sas Magyarország egyik legritkább és legértékesebb ragadozó madara. Fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 1 000 000 forint. A gyűrűzési adatok segítségével a szakemberek éveken, sőt akár évtizedeken át nyomon követhetik egy-egy madár életútját.

A faj védelmét szolgálja minden adat

A gyűrűzés nem jelent veszélyt a fiókákra, ugyanakkor rendkívül fontos szerepet játszik a természetvédelmi munkában.

Az így összegyűjtött adatokból a kutatók képet kapnak a fiókák fejlődéséről, túlélési esélyeiről, a költési sikerességről és arról is, hogyan változik a hazai parlagi sas állomány.

A korszerű drónos ellenőrzéseknek köszönhetően pedig azoknál a fészkeknél is elvégezhető az állományfelmérés, ahol a fák állapota vagy a fészkek elhelyezkedése miatt a mászás már nem lenne biztonságos.

A parlagi sasok megfigyelése és jelölése így továbbra is a hazai természetvédelem egyik legfontosabb feladata marad.

Magyar Állatvédelem

fotó: Balla Tihamér KMNP

KAPCSOLÓDÓ

Ritka vendég, egy vörös kánya bukkant fel a Montág-pusztán!

Erik

Csendesebb időszak, de változatlan felelősség: évzáró üzenetet tett közzé a Sólyom Vadmentő Egyesület

magyarallatvedo

MME: itatással segíthetjük a településeken vadon élő állatokat a kánikulában

Viki