Nem mindennapi fészkelőhelyet választott magának egy vörös vércsepár a Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén. A madarak egy parlagi saspár elhagyott fészkét foglalták el, majd sikeresen fel is nevelték benne fiókáikat.
A vörös vércse az Alföld egyik jellegzetes és széles körben elterjedt ragadozó madara. A faj nem épít saját fészket, hanem más madarak által készített gallyfészkeket használ költésre. Leggyakrabban szarkák, dolmányos varjak és vetési varjak fészkeit foglalják el.
A vércsék azonban egyáltalán nem ragaszkodnak kizárólag ezekhez a helyekhez. Emlékeztek még erre? (Katt a képre)
Padlás, párkány és faüreg is megfelelhet
A vörös vércsék kiváló alkalmazkodóképességét mutatja, hogy a gallyfészkek mellett vastagabb fák üregeiben, épületek párkányain és padlásokon is költhetnek.
Az ember közelségétől sem feltétlenül riadnak vissza. Tanyaudvarokon sem számítanak ritka vendégnek, az elmúlt időszakban pedig egyre gyakrabban jelennek meg városi környezetben is.
A Csanádi pusztákon azonban ennél is különlegesebb helyet talált magának egy pár.
A sasok elmentek, a vércsék beköltöztek
A területen tavasszal egy fiatal parlagi saspár kezdett fészket építeni. A költési időszakban azonban a madarak már nem mutatkoztak, és ismeretlen okból elhagyták a területet.
A nemzeti park szakemberei szerették volna kideríteni, hogy a sasok eljutottak-e a tojásrakásig, illetve találhatnak-e valamilyen nyomot arra vonatkozóan, miért hagyták el a fészket. Ezért felmásztak a puszta szélén álló fára, hogy megvizsgálják azt.
Odafent aztán váratlan látvány fogadta őket:
Parlagisas-tojások helyett vörös vércse tojásokat találtak a hatalmas fészekben. Nem sokkal később maga a fészekaljat védelmező vércsepár is megjelent.
A vörös vércse nem épít saját fészket. Gyakran varjúfélék elhagyott fészkeit használja, de rendkívüli alkalmazkodóképességének köszönhetően faüregekben, épületeken és akár nagyobb ragadozó madarak üresen maradt fészkeiben is költhet.
Sikeresen felnevelték a fiókáikat
A vércsék tehát gyorsan kihasználták a megüresedett „királyi lakhelyet”. A Körös-Maros Nemzeti Park későbbi megfigyelései alapján nemcsak tojásokat raktak a sasfészekbe, hanem fiókáikat is sikeresen felnevelték benne.
A különös eset mögött egy természetes folyamat húzódik meg. A parlagi sasokra jellemző, hogy territóriumukon belül több fészket is fenntarthatnak, illetve új fészket építhetnek. Az éppen használaton kívüli hatalmas gallyfészkek pedig értékes költőhelyet kínálhatnak más madaraknak. Így profitálhatnak belőlük többek között a vörös vércsék és más sólyomfélék is.
Magyar Állatvédelem