Néhány napja számolt be a Mézerdő Méhészet a párizsi Operaház mézéről. Érdekes témának ígérkezettt, így alaposabban utánanéztünk. Az intézmény épületeinek tetejére telepített méhcsaládok termését az operaház saját üzletében is kínálják. A különleges városi méhészet története a Palais Garnier-hez és az Opéra Bastille-hoz egyaránt kapcsolódik.
Párizs operaházairól elsősorban az előadások, a díszes nézőterek és a színpad jutnak eszünkbe. Az intézménynek azonban egy kevésbé ismert, egészen másfajta terméke is van: a méz. Az Opéra national de Paris hivatalos tájékoztatása szerint a kaptárak gondozását 2014 óta a Mugo végzi, a megtermelt mézet pedig értékesítik.
Több évtizedes történet a tetőkön
A Palais Garnier méze már az operaház 2016-os közleménye szerint is három évtizede ismert volt. Ugyanebben a beszámolóban az intézmény öt új, egyenként mintegy 50 ezer méhnek otthont adó kaptárról írt az Opéra Bastille teraszain. Ezek a Garnier-nél akkor már meglévő öt kaptárhoz csatlakoztak.
A történet tehát valós, de a régi adatokat nem érdemes mai létszámként kezelni. A France.fr turisztikai portál a Garnier kaptárainak 2025-re tervezett visszatéréséről is beszámolt, ami arra utal, hogy jelenlétük nem volt megszakítás nélküli.
Párizs kertjei adják a méhlegelőt
A magasba telepített kaptárak lakói a környező városrészek virágait keresik fel. A France.fr a Garnier méheinek gyűjtőterületeként a Tuileriák, a Champs-Élysées és az Invalidusok kertjeit is megemlíti. A beszámoló szerint a méhek a magánerkélyek virágain is megfordultak.
Az operaméz növényi hátteréről a méhészetet gondozó Mugo is közöl adatokat. Egy 2015. júliusi termés laboratóriumi vizsgálatában a szelídgesztenye, a hárs és a bálványfa pollenje volt meghatározó. Ez egy adott termés eredménye, nem minden évjáratra érvényes recept: a városi méz összetételét is befolyásolja, milyen növények virágoznak a gyűjtés idején.
A párizsi Operaház méze a webshopban is szerepel
Az intézmény hivatalos webáruházában 125 grammos kiszerelésben található meg az operaméz. A termékleírás kifejezetten az operaház tetőin begyűjtött mézről ír, ízét pedig virágosnak, lágy jellegűnek mutatja be.
Az üvegbe kerülő méz így egy szokatlan párizsi emlék: a kulturális intézményhez és a környező város növényvilágához egyszerre kapcsolódik.
A vadon élő beporzókra is figyelni kell
A tetők méhészete látványos példája a városi állattartásnak, a beporzók védelme azonban ennél összetettebb. Párizs önkormányzata arra is felhívja a figyelmet, hogy a házi méhek és a vadon élő beporzók ugyanazokat a táplálékforrásokat használhatják. Túl sok kaptár esetén verseny alakulhat ki közöttük.
🐝 Tudtad?
A beporzók segítése nem csak kaptártelepítést jelent. A házi méhek és a vadon élő beporzók közös virágforrásokat használhatnak, ezért a változatos, táplálékot kínáló élőhelyek megőrzése is fontos.
A virágos élőhelyek megőrzése, a változatos növényzet és a környezetkímélő kertgondozás ezért a méhészet mellett is lényeges. Az operaméz története arra is ráirányíthatja a figyelmet, mennyit számítanak egy nagyvárosban a kertek, a virágzó fák és a kisebb zöldfelületek.
Magyar Állatvédelem