Az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának által tartott budapesti állatvédelmi konferencián az állatvédelem témakörét érintő legfrissebb intézkedésekről, tervekről és kutatási eredményekről esett szó. Az eseményen részt vett Nagy István agrárminiszter, Ovádi Péter állatvédelmi miniszteri biztos és Veprik Róbert, a Nemzeti Állatvédelmi Tanács elnöke is.
„Nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt néhány hónapban korszakhatárhoz érkezett a magyarországi állatvédelem. A területért felelős miniszteri biztost neveztek ki, nemzeti konzultációra került sor, megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács és az állatvédelmi oktatásért-kutatásért felelős tudásközpont, az ÁTE Állatvédelmi Központ. Közös feladatunk és felelősségünk, hogy a téma iránti fokozott figyelmet fenntartsuk és megtörténjenek azok az intézkedések, amelyeket az állatszerető emberek régóta várnak” – mondta Dr. Vetter Szilvia, az ÁTE Állatvédelmi központjának vezetője köszöntőjében.
Középpontban a civil szervezetek oktatása
Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora a megnyitó beszédében hangsúlyozta: az ÁTE Európa egyik legrégebbi állatorvosképző intézménye, az intézmény története pedig egybeforr az állatvédelem magyarországi történetével, hiszen a magyar állatorvos elődök vezető szerepet vállaltak az első állatvédő szövetségekben, egyesületekben, tudásuk, magas szintű gyógyító tevékenységük pedig ma is pótolhatatlan az állatvédelemben.
Hangsúlyozta, az Állatvédelmi Központ megalakításával az Egyetem immáron sokadszor tett hitet a tudományos alapú állatszeretet, a természetközeliség, illetve az etikus létezés alapelvei mellett. Úgy véli, az Állatorvostudományi Egyetemnek a társállatok védelme mellett a gazdasági haszonállatok védelme területén is fontos kutatási feladatai vannak, ugyanakkor elsőrendű kötelességüknek tartja a civil szervezetek oktatását is.
A civil mozgalmakban komoly erő rejlik
Nagy István agrárminiszter kiemelte, hogy a kormány és a minisztérium célja, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel elősegítse az állatok jólétének javítását, és a felelős állattartás térnyerését a polgárok körében. Hozzátette: ebben a szellemben indították el év elején az állatvédelemmel kapcsolatos online társadalmi párbeszédet is, amelynek során több mint negyedmillióan adtak hangot a véleményüknek a témában.
– A válaszokból kirajzolódó társadalmi igényt figyelembe véve a kormány 141 millió forinttal segíti 67 állatvédő civil szervezet munkáját, tavasszal megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács és ahogy eddig, úgy a jövőben is szigorúan fellépünk az állatkínzókkal, a tiltott állatviadalok szervezőivel, az illegális kutyaszaporítókkal és a gondatlan állattartókkal szemben is – hangsúlyozta az agrárminiszter. Rámutatott arra is, hogy a civil mozgalmakban komoly erő rejlik, melyet arra kell fordítani, hogy jó példával járjanak elől, annak érdekében, hogy ne csak mindig a helytelent, a szörnyűségeket lehessen a középpontba helyezni, hanem mintát is lehessen mutatni.
– A jó szándékhoz, a civil aktivitáshoz tudás és szakmai hozzájárulás is kell – tette hozzá. Meglátása szerint erre a felelős állattartáshoz is szükség van. Elmondta, azért indították el a Gazdijogsi programot, hogy aki társállat tartásával szeretné a mindennapjait örömökkel gazdagítani, annak ismeretei is legyenek arról, hogyan tehet velük valóban jót.
Ovádi Péter, állatvédelmi miniszteri biztos kiemelte, egy olyan európai szintű hazai állatvédelem életre hívásán dolgozik a kormányzat, amelyre az utánunk jövő generációk is büszkék lehetnek majd. Veprik Róbert, a Nemzeti Állatvédelmi tanács elnöke pedig hangsúlyozta, mindenki, aki az állatvédelemért tenni szeretne, nehéz feladatot vállalt, amely komoly pedagógiai, szemléletformálási munkát igényel. Véleménye szerint a jelen és jövő generációit meg kell tanítani a humánus, tisztességes bánásmódra az állatokkal, ebben pedig a NÁT-nak is központi szerepe van.
magyarallatvedelem.hu, fotó: dreamstime.com