Kedden tettek közzé egy mérföldkőnek számító jelentést, ami szerint Ausztrália több emlősfajt veszített el az elmúlt években, mint bármelyik más kontinens.
Az Ausztráliát pusztító szárazság, a bozóttüzek és az árvizek időszakát követően kiadott jelentés szerint az elmúlt öt év elképesztő méretű pusztítást okozott a természeti környezetben, melyet tovább rontott a hőmérséklet és a tengerszint emelkedése, valamint az óceánok elsavasodása.
Tanya Plibersek ausztrál környezetvédelmi miniszter szerint a környezetvédelmi helyzetről szóló jelentés megdöbbentő, az ausztrál természeti környezet válságának és hanyatlásának történetét meséli el. Annak érdekében, hogy megerősítsék a védelmét, új nemzeti parkokat és védett tengeri területeket hoznak létre.
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A cél az, hogy 2030-ra a kontinens szárazföldi és óceáni vizeinek 30 százalékát védetté nyilvánítsák.[/perfectpullquote]
Az ötévente készített jelentés rávilágít arra is, hogy a veszélyeztetett fajok listájára felvett, illetve magasabb kockázati kategóriába tartozó fajok száma 2016-tól kezdve átlagosan nyolc százalékkal nőtt.
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A listán jelenleg 533 állat- és 1385 növényfaj szerepel. Ezek több mint fele veszélyeztetett vagy kritikusan veszélyeztetett.[/perfectpullquote]
A számok meredeken emelkedtek a 2019-2020-ban kitört bozóttüzek következtében. A „fekete nyárként” emlegetett időszakban becslések szerint a bozóttüzek 1-3 milliárd állat életét követelték. A koalák élőhelyének kilenc százalékát pusztították el.
A környezetvédelmi miniszter szerint ezek a bozóttüzek
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]ökológiai bombák voltak.[/perfectpullquote]
A jelentés szerint évente körülbelül 1,7 milliárd ausztrál dollárt kell költeni a veszélyeztetett fajok védelmére, a kormány azonban csak 250 millió ausztrál dollárt különített el erre a célra.
De nem ez az egyetlen probléma. Ausztrália szárazföldi átlaghőmérséklete a 20. század eleje óta 1,4 °C-kal nőtt, a tengerszint továbbra is gyorsabban emelkedik, mint a globális átlag, ez pedig a part menti közösségeket is veszélyezteti. Nagy bajban van a tömeges korallfehéredés által sújtott Nagy-korallzátony is, amelynek érzékeny ökoszisztémája katasztrofálisan reagál az éghajlatváltozásra és a környezeti szélsőségekre.
Tudósok és környezetvédelmi csoportok szerint a jelentéssel riadót fújtak a kormány számára, hogy fokozza a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését az éghajlatváltozás megfékezése érdekében, módosítsa az élőhelyek védelmét szolgáló törvényeket, és több pénzt fektessen be a fajok védelmébe. Ennek eredményeként az ausztrál környezetvédelmi miniszter ígéretet tett arra, hogy új környezetvédelmi jogszabályokat dolgoz ki 2023-ra.
Euronews – magyarallatvedelem.hu, fotók: Canva